Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)
Esztergom a magyar varosok élén
Esztergomban hamarosan hatalmas építkezésekbe fog. Bonfini- tól, a kortárstól tudjuk: Vitéz alig hétéves érseki időszaka alatt a várat kertekkel, melegházakkal díszítette, a bazilikát mázas cserepekkel újra fedette, ahhoz egy hatalmas egyemeletes bibliotékát építtetett, értékes könyvtárt és képtárt alapított. Ebédlőjét a magyar királyok és vezérek alakjainak freskóival ékesítette, vörös márványból — immár reneszánsz stílusú — csarnokokat emelt, a Várhegy nyugati oldalán pedig — a Duna fölé magasodó — teraszos, pergolás díszkertet építtetett. Ezeket fedett, oszlopos folyosókkal gazdagította, a szikláknál pedig, a kertek végén egy — merengésre, gondolkodásra, olvasásra, írásra felettébb kedvező — tornyot emelt. Ezekben a kerek tornyokban tükrökkel, színes üvegablakokkal díszített termek s szobácskák is voltak.* Ide telepíti két kedves csillagászát, Regiomontanust, a modern csillagászat és naptárszámítás megalapítóját, és munkatársát, a krakkói eredetű Ilkuszi Bylica Mártont is. Regiomontanus itt dolgozza ki csillagászati táblázatait, s művét Vitéz Jánosnak dedikálja. Esztergom humanistái közül kiemelkedett a Vitézzel és a Hunyadiakkal, valamint Janus Pannoniusszal vérrokon Garázda Péter, „az auzóniai lant zengő szavú pengetője”; és Vitéz unokaöccse, a kor egyik legnagyobb, latinul író magyar költője, az Esztergomot is megéneklő Janus Pannonius. És a humanista szellemben fogant művek között említésre méltók Vitéznek Hunyadi János kancellárjaként írt gyönyörű, késő-latin levelei. A tudós főpap tudományának, könyvtárának, reneszánsz építkezéseinek csodájára járnak. Ám mindezeket az alkotásait is felülmúlja legnagyobb kezdeményezése, életműve: a pozsonyi egyetem az Accademia Istropolitana — megalapítása (1467). Nagy tragédia az, hogy Vitéz, amikor Mátyás egyre autokratikusabb eszközökhöz nyúlt, és ennek során lefoglalta az egyházi javakat,** s a török elleni hadakozás helyett — tán a császári korona reményében is — cseh és osztrák háborúkba bonyolódott, Mátyás ellen fordult. Mátyás alig pár évvel azelőtt még így ír Vitéz Jánosról: „Vitéz János, akinek haldokló apánk ajánlott Bennünket, minden sorsot * Boníini megemlékezik Vitéz János vadaskertjéről s Dömös felé eső nyaralójáról is. Eszerint az Akospalotája nevű érseki nyaralót nem is Bakócz Tamás — kinek címerét ott megtalálták —, hanem még Vitéz János építtette fel. ** Közte azt a 7000 aranyat is, amelyet Vitéz János újabb iskolák építésére tett félre. 190
