Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)

Esztergom a magyar varosok élén

Vitéz Jánosról

1457-ben Hunyadi János halála, majd Hunyadi László kivégzése után V. László király Esztergomban záratja börtönbe a Hunyadiak rokonát* s a Hunyadi-párt fejét, Vitéz János váradi püspököt. Vitéz kevéssel utóbb, Mátyás trónralépte után, 1465-ben mint Esztergom érseke tért vissza egykori fogsága színhelyére.

Vitéz János, az itáliai korai reneszánsz kultúra neveltje, jó ideig Mátyás főkancellárja, korának egyik kulturális fellegvárává emelte a reneszánsz kori Esztergomot.

Vitéz esztergomi udvara, Mátyás Budája mellett — időnként a felett is — a korai humanizmusnak egyik első, Alpokon-inneni állomáshelye volt. Az első „Alpokon túli” reneszánsz előbb született meg Vitéz (nagy) váradi püspöki udvarában, mint Mátyás Budáján. Könyvtárát, humanista körét hamarabb alapította meg Váradon, mint Mátyás a magáét Budán. Könyvtára vetekedett Mátyás király budai bibliotékájával.

Nemcsak a magyarországi humanizmus, a hazai reneszánsz úttörő egyénisége, tudós és könyvbarát, de Esztergom egyik nagy építő papi fejedelme is volt.

Hunyadi János barátja, „Hunyadi pennája”, a Hunyadi fiúk nevelője, Mátyás mentora, kancellárja, diplomatája volt. Jó ideig megadta a Mátyás-kori magyar politika profilját is: „Visszaszorítani a törököt, a Hellespontuson át.”

Pályáját még 1433-ban, Zsigmond király titkos kancelláriájában kezdte meg mint jegyző. „A tehetséges fiatalember azonban hamarosan kitűnt a kancelláriai jegyzők közül írja Teke Zsuzsa (1980) —, és a király közvetlen közelébe, bizalmas tanácsadói sorába emelkedett. Rövid ideig tanult a bécsi egyetemen, de kivételes műveltségére a kancelláriában, Zsigmond mellett végzett kormány* Szilágyi Erzsébet, a későbbi Mátyás király anyja révén. Vitéz János fiági elődei az Esztergom közelében lévő Csév földesurai voltak. Ez a XIII. században a nagyobb birtokosok közé számító család a következő másfél évszázadban Horvátországban szerzett birtokokat, s Esztergom-Pilis megyéből elvándorolt. A Zrednai előnév a Vitézekre e horvátországi birtokukról ragadt rá. Nem helytálló az a nézet, amely „körösmegyei köznemesi eredetűnek” véli. S vonatkozik ez részben Janus Pannoniusra is, akinek anyja — Vitéz Borbála — Vitéz János nővére volt. A Cséviektől való őseredete emlékéül Vitéz János érsek korában visszavásárolta Csév falut, s azt utóbb érsekségének adományozta.

185