Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)

Esztergom a magyar varosok élén

nyéké 1622-ben;* a csizmadiák legénytársulata 1716-ban nyeri el új szabadságait, a régi szabadságok megújítását.

Külön hosszú és gondos tanulmányt igényelne ezeknek a céhleveleknek az ipartörténet, iparszociológia, iparoktatás szempontjából való vizsgálata. Itt azonban csak az lényeges, hogy mindezek az iparok egy másfél százados tetszhalál, a törökvilág után feltámadva, szerves folytatói azoknak az iparoknak, amelyek e helyt már a középkorban is működtek.

De működtek itt olyan iparosok is — „kűrakók”, kőfaragók, építészek, festők („mennyezők”), fazekasok, asztalosok, fafaragók, ablaküvegezők, kenyérsütők, díszkályhások, kerámikusok —, akik felől Estei Hippolit érseki számadáskönyvei éppen úgy szólnak, mint a régészeti leletek.

Amikor aztán egy-egy nagyobb építkezésre sor került — s elsősorban egy-egy templom vagy az érseki várpalota építkezéseire gondolunk —, magyar és külföldi mesterek sereglettek ide. És — vezetésükkel — ácsok, kőmívesek s a durvább segédmunkákat végző napszámosok légiói jelentek meg.

Az építkezések nyersanyagai közül a követ a gerecsei vörösmészkő („márvány”)-bányák ontották. Az épületfa javát a szobi és süttői érseki erdőkből hozták. 1491-ben - Estei Hippolit érsek építkezéseihez — Visegrádról, János üvegesmestertől vásárolják az ablaküveg-korongokat, szám szerint ötezer darabot. A vasanyagokat a rozsnyói hámorból s az érsekség Esztergom körüli falvaiból hozták.

A meszet a közeli, gerecsei Héregen égetik. A Pilisben carbona- riusok, szénégetők készítik a korommentes kályhafűtéshez használatos faszenet.

Esztergom már a középkorban is gigászi kiterjedésű érseki uradalom gazdasági központja. Az uradalom nyersanyagai, mezőgazda- sági termékei mind Esztergomba áramlanak.

Az egyház több évszázados szívós földszerző tevékenysége s az

* A diploma kibocsátása idején Esztergomban török az úr. Az említett szabadságot a győri vargalegények kapják, azonban az oklevél XVII. századi záradéka szerint a privilégium megszerzésének költségeihez hozzájárulnak — s az abban foglaltak szerint szerveződnek — az esztergomi vargalegények is, Győr, Komárom, Magyaróvár, Pápa, Veszprém, Székesfehérvár, Tata, Vác, Gyöngyös, Szombathely, Vép, Tapolca, Keszthely, Szentgrót, Egerszeg, Várpalota és Körmend vargalegényeivel egyetemben.

176