Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)
Esztergom a magyar varosok élén
kereszteseket felhívta az esztergomi várba, s itt két liszttel teli magtárt ajándékozott nekik. A magtárakat a keresztes vitézek olyan mohósággal rohanták meg, hogy három közülük — különös halál! — belefulladt a lisztbe. III. Bélát e halálesetek mégsem tartották vissza attól, hogy fényes ünnepségeket rendezzen Barbarossa tiszteletére. Utóbb négynapos vadászaton látta vendégül a császárt és fiait, s felverték mind a Piliserdő, mind pedig a királyi Csepel-sziget nagy vadasait is. Barbarossa Frigyes fényes esztergomi fogadtatását nemcsak a krónikaírók örökítették meg. A császár fia és utóda, Henrik császár is megfesttette ezt palermói palotájában, az atyja életének nagy, emlékezetes eseményeit ábrázoló freskóciklusban. Barbarossa fogadásának ez az egykorú leírása a kora középkor delelőjén mutatja be nekünk Magyarország akkori fővárosát és királyát, III. Bélát, akit mint ifjút a bizánci trón örökösének, egy megálmodott magyar—bizánci nagybirodalom megteremtőjének neveltek! Bár ezek a tervek meghiúsultak, s maga a hazatérő Béla herceg is csak nehézségek árán került trónra, hatalmas szervező- munkával újra az európai nagyhatalmak rangjára emelte Magyar- országot. Alkotó és építő munkájának kiindulópontja a főváros, Esztergom volt. Itteni bazilika- és palotaépítkezéseivel a nagy nyugati pfalzok és talán Bizánc — azoknál is fényesebb — magyarhoni mását kívánta megvalósítani. III. Béla király első feleségének, Manuel görög császár rokonának, Chátillon Anna antiochiai hercegnőnek elhunytával VII. Lajos francia király leányát, Capet Margitot vette feleségül. Első felesége a szentföldi francia, második a nyugat-európai francia kultúrával jegyezte el a magyar udvart. III. Béla építőmesterei — görögök, franciák, németek, magyarok — nem csupán a romjaiban máig fennmaradt esztergomi királyi kastélyt építették fel, hanem 1195-től fogva újjáépítették I. István Szent Adalbert tiszteletére emelt bazilikáját is. Ezt a templomot ugyanis az 1180-as években hatalmas tűzvész pusztította el. III. Béla korszakához fűződik Esztergom múltjának egy másik, szerényebb művelődéstörténeti emléke is: az esztergomi hévizet- a mai fürdőtelep elődjét —, mint egy későbbi oklevél említi, felesége, Chátillon Anna királynő adományozta az odatelepült kereszteslovagoknak. A keresztes lovagok pedig itt az ország első 161
