Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)

Esztergom a magyar varosok élén

gatásoknak és követjárásoknak, amelyek a magyar főváros hírét- dicsőségét messze földre elvitték.

A lengyelek krónikája is megemlékezik a fejedelmi randevúról. Elmondja, hogy Meskó lengyel fejedelem (valószínűbben ennek fia, a 992—1025 között uralkodott Vitéz Boleszló) és sógora, István magyar király az Úr 1000. esztendejében Esztergomban szövetséget kötött. A véd- és dacszövetség megkötését nyolcnapos — affajta fél országra szóló — dínomdánom követte. A „húros hangszereknek, énekeknek, doboknak, karénekeknek, hegedűknek és sípoknak muzsikájára” alkalmasint a két fejedelem is táncra perdült.

A város és környéke akkori életét az Árpád-ház tagjainak személyes kapcsolatai — nemegyszer a magyar középkor tragikus királydrámái — szövik át. Alighanem a Piliserdőn rendezett egyik vadkanvadászaton halt meg 1031-ben I. István fia, Imre herceg. Az esztergomi udvar nyújtott menedéket I. István elüldözött angol unokáinak, Vasbordájú Edmond ivadékainak, I. Endre király pedig a közeli Visegrádon alapított kolostort feleségével, Anasztázia kijevi fejedelemlánnyal, az annak kíséretében érkezett bazilita szerzetesek számára. Angol források emlékeznek meg az Esztergomhoz közel eső Marót (Pilismarót ? Pusztamarót?) egyik (talán apokrif) szerelmi idilljéről. Eszerint I. Endre királyunk s egy maród lányka — papi áldás nélküli — szerelmének gyümölcsei lennének az angol Drumond hercegi ház ivadékai.

Királyaink közül Szent Istvánt követve Esztergomban székel

I. Endre, I. Béla, Salamon és Szent László is. Könyves Kálmán után II. Géza-Magnus, III. Béla, Imre, Endre ugyancsak itt rezide- ál. Közülük - s ezt S. Nagy Emese várásatási periodizációi mutatják — Szent István, Könyves Kálmán, majd III. Béla járul építkezéseivel a várpalota, a Vár — s nyilván a város — monumentumainak gazdagításához.

A közeli Dömös már I. Endre — talán I. István — óta királyi nyaralóhely. 1063-ban itt, a dömösi vadásztanya nyaralójában érte a végzetes baleset I. Bélát: trónszéke összeroskadt alatta, s ő halálos sérüléseket szenvedett.

1073-ban az Esztergom-szigeti bencés apácakolostorban az országtanács békíti ki Salamon királyt Géza herceggel. 1137-ben ugyanitt a vak II. Béla király tart országtanácsot.

1079-ben Szent László király Dömösről indul a német ellen, majd 1090-ben Esztergomnál fogadja a csehek részére segítséget kérő Jaromír prágai püspököt. Könyves Kálmán (1095—1116) ural158