Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)

Az Árpád-házi királyok székvárosa

falucska Szent Márton-plébániája, valamit Nyír — ismeretlen nevezetű — egyháza.

A mai Szentgyörgymező nevét az 1200 előtt alapított zöldmezei Szent György prépostságról nyerte. Volt azonban a régi Szent- györgymezőnek egy XI. századi plébániatemploma is, mégpedig a mai római katolikus templom helyén; a mai templom mellett ugyanis XI. század végi népi temetkezés sírjait tártam fel.

A Vaskapu-hegy déli lábánál fekvő Fári-kút környékén keresik egyesek a Szente-Mágocs nemzetség — XIII. században említett — premontreiek lakta, Szűz Máriának szentelt nemzetségi monostorát.

Megemlíthetjük még a Helembai-sziget kis, egyhajós, román kori kápolnamaradványát, s azt Esztergom kisugárzásához joggal kapcsolhatjuk. Ugyanis e sziget érseki tulajdonú volt, s a XIII. század153

Az esztergom-szentkirályi keresztes lovagok templomának alaprajza