Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)

Az Árpád-házi királyok székvárosa

sedens”) erősít meg egyjognyilatkozatot. Mivel III. Bélának Eszter­gom állandó székhelye, s az oklevélben, az országnagyok sorában szokatlan módon — az esztergomi ispán is szerepel, nincs okunk kételkedni abban, hogy Scena ispán háza a későbbi esztergomi Zeniapalotájával azonos. Ezt követőleg az épület, egészen a XV. század végéig, „palacium Zenye”, „Zeniapalotaia” néven szerepel. Ám az 1290-es években, az esztergomi polgárok s a káptalan villongása során egy 1294. évi oklevél — Knauz Nándor feloldásában — „Palacium domine Zenye”-t mond, s ugyanígy oldja fel Knauz az alább ismertetett 1279. évi oklevél külzetének rövidítését [Super palacium Zenie d(omin)eJ is. E feloldások alapján Knauz — a többi adat mellőzésé­vel — az épületet mint „Szényi asszony házát” veti be a köztudatba. A Zenia — immár női — személynévvel kapcsolatban Pór Antal s nyomán Balogh Albin veti fel: a Zenia nevezet tán nem is egyéb, mint az Árpád-ház valamely nőtagjának, egy bizonyos Xénia her­cegnőnek a személyneve. Azonban az Árpád-ház genealógiája Xé­nia hercegnőről mit sem tud! A III. Béla kori Scena, Zena ispán személyére irányuló kutatás több realitással kecsegtet. Árpád-házi Szent Margit 1276. évi szentté avatási perének tanú- vallomásai során a jegyzőkönyv megszólaltatja Katerina sorort, Szent Margit apácatársát, „eztergamy Zena”, „Eztergamy Senye ispán” leányát. Katerina soror vallomásából kiderül, hogy — noha saját életkorát nem tudja megmondani — ekkor huszonötödik éve van a margitszigeti Domonkos-rendi apácakolostorban, s korábban három esztendőt (1248—51) a székesfehérvári klastrombán töl­tött. E két adat arra indít, hogy az esztergom-városi Zeniapalotája névadójában eleven személy, az esztergomi Zena ispán nevét keres­sük. A XII. század végétől oklevelek követik egy jómódú Esztergom környéki családnak, a Muzslai családnak történetét. Közülük Muzslai Simon fia Barancs 1226—28 körül szerepel; 1228-ban Sámuel esztergomi pénzverő ispánnal együtt, királyi megbízott (homo regius). Borsa nembeli László nyitrai ispánnak — ki 1245- ben mint Szlavónia hercege halt meg — familiárisa; Esztergom vármegyei családi birtokai mellé Nyitra megyében is földadományt szerez. Ugyanennek a családnak a sarja Muzslai Zena, akinek gyerekei közül Bene vagy Benedek 1237—50 között, Fila nevű fia 142

Next

/
Oldalképek
Tartalom