Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)
Az Árpád-házi királyok székvárosa
ásatásomat folytató Szabó György 1956 nyarán újból feltárta, 1956 őszén pedig — hasonló okokból - másodszor is visszatemette az egyre rongáltabb kemencemaradványt. (A fémöntőkemencét utóbb Horváth István is feltárta — az in situ kiemelés szándékával; a kiemelés azonban sajnos ezúttal is elmaradt.) Mindezeknek a nehézségeknek ellenére is, az esztergom-kovácsi templom korai sírrétegei értékes részleteredményekkel szolgáltak. Ezek sorában a régészeti leletek értékén is túlemelkedik az itt talált s a XI. század eleji magyar pénzverés kezdeténél mindenképpen régebbi — fémöntőkemence tanúsága. Azt bizonyítja ez, hogy Esztergomban, illetve Kovácsin, a helyi ötvösség megelőzte az itteni pénzverés két és fél évszázadát. Akár avar, akár X. századi magyar ötvösök dolgoztak is ezzel a fémöntőkemencével, bizonyos az, hogy mesterségük ezen a helyen — talán etnikumukkal együtt — túlélte a IX— XI. század nagy átalakulását, az avarok, frankok, a frank-vazallus szlávok és magyarok uralomváltozását. Semmiképpen nem véletlen az, hogy a XI XIV. századi esztergomi pénzverők faluja, Kovácsi arra a helyre települt, ahol a fémművességnek - e kemencével hitelesen dokumentált — helyi hagyománya volt. Ahogyan azonban a fémművesség e helyen megelőzte a pénzverést, úgy túl is élte azt. Ezt dokumentálja az itt talált grafitos bronz öntőtégely, az itt eltemetettek XIV. századi sírleleteivel együtt. A területtel, Kovácsi környékével kapcsolatban meg kell említenünk azt, hogy — több évtizedes régészeti gyűjtései nyomán Balogh Albin Magyarország legnagyobb Árpád-kori temetőjét sejtette a három középkori templommal is rendelkező Kovácsi területén. Megügyeléseiből sajnos keveset publikált. A vasútállomás romterületével kapcsolatban 1912-ben Supka Géza azt gyanította, hogy a templom s a vele dél felől összefüggő középkori épületrom az Esztergom környéki keresztes lovagok rendházainak egyike. Mivel azonban a hatalmas, vastag falú templom- épülethez dél felől csatlakozó kőépület — amelyet Supka Géza kolostornak vélt 1954—55. évi ásatásom szerint jóval vékonyabb falú a templomnál, s alapozása is kevésbé mély, bizonyos, hogy későbbi toldat az, alkalmasint a Kozma és Damján- plébániatemplom parókiája. (Annak, hogy a templom rendi templom lett volna, a soros temetkezés döntően ellentmond, hiszen elte- metettjei kivétel nélkül világi, s nem egyházi jellegű attribútumokkal temetkeztek.) A kovácsi temető leleteinek sorából a két gyűrűlelet tűnik a 127
