Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)
Az Árpád-házi királyok székvárosa
Kovácsi, a pénzverők falva templomának romja (az esztergomi vasútállomás alatt) i----------------------> 1 954—55-ben az esztergomi vasútállomás töltésének nyugati oldalán kezdtük meg a templom újabb feltárását. E templomrom a Kozma és Damján vértanúkról elnevezett plébániával azonos. A templomhomlokzat szélessége 17 méter; hosszára nézve mivel a hosszházon s a szentélyen rajta fekszenek a vasútállomás sínpárai — nincsenek adataink. A homlokzatot két torony fogja közre. A háromhajós templom belsejében s a templom környékén mintegy 120, erősen feldúlt, zömében földsír maradványa került felszínre. Épségben csupán néhány, a templom fala mellett fekvő XI. századi földsír s a templom belsejének legalsó, XI. századi sírrétege maradt. Az alsó rétegekben XI. századi, a templom tengelyével egyező sírok kerültek napvilágra. Néhány tégla-, illetve kőfalazású sírkamra már ezeknek a XI. századi földsíroknak megbolygatásá- val, a XI. századnál későbbi időben épült. A magasabban fekvő, későbbi soros rátemetkezés szétzilálta a mélyebben fekvő sírokat. A korai sírok leletei ötvösművészetünk szempontjából igen értékesek; ugyanis joggal gondolhatjuk, hogy e helyen az itt eltemetettek ötvöstárgyai részben maguknak az itt temetkezőknek, a XI—XIII. századi esztergomi pénzverőknek és ötvösöknek a keze munkái voltak. Az 1920-as években Balogh Albin ismételt, de hézagos feltárásai alkalmával több egyenes és S-végű hajfonatkarika, egy áttört, töl- cséres fülbevalópár s egy ametiszt gyöngysor került az esztergomi múzeumba, utóbbi I. Éndre dénárjával. 1925-ben Balogh Albin és Wollanka József itteni ásatásakor az egyik földsírból egy tizenöt tárgyból álló, I. Endre dénárjával datált sírleletegyüttes került napvilágra. A lelet aranygyűrűjét Wollanka téves kormeghatározása alapján — a Nemzeti Múzeum római kori anyagához kapcsolták. Fettich Nándor szívességéből rajzban mutatjuk be ezt a XI. századi leletegyüttest. 123
