Zolnay László: A középkori Esztergom (1983)

Az Árpád-házi királyok székvárosa

megsérült szentélyét — s a hajó egy részét is — lebontatta, s köveiből a vár keleti oldalán, tehát a szentély táján bástyát emelt.

A török kor beköszönte óta nem beszélhetünk többé a Vár és a Széptemplom ^'őstörténetéről. Pusztulástörténetük kezdődik ekkor.

Idézzük fel Villányi Szaniszló 1891-ben kiadott művéből a szerző nagy rekonstruktív erővel megírt látomását a Széptemplomról!

Villányi, noha a Széptemplom alapfalait sem látta, az említett Krey-íéle felmérés alapján mindmáig a legérzékletesebben állítja elénk ezt a tragikusan megsemmisített monumentumot.

„E bazilikát eredetileg a vértanú halált szenvedett Szent Adalbert püspök és gnezeni érsek (valamint a Nagy boldogasszony —

L.) tiszteletére Szt. István építtette (1010). Érseki székesegyház volt. Jób érsek (1198) újjá alakította és valószínűleg bővítette is; a bazilika ékesítése és további kiépítése körül érdemesültek: Vancsa érsek (1262), Telegdi (1331), Demeter (kápolnája 1385), Kanizsai (1396- ban épült a főtemplomhoz észak felől csatlakozó kápol nája <(. /,.), Széchi Dénes, ki a bazilikát 1433-ban renoválta, újra felszentelte . . . Vitéz János, ki 1465-ben könyvtárt csatolt hozzá és befejezte a székesegyháznak Széchi Dénes érsek által megkezdett fényes átalakítását. . . a kassai dóm mintájára sokszínű cseréppel födette be a tetőt; végül Bakocs [Bakócz] Tamás (Bold. Szűz kápolnája, vörös márványból, 1507), megannyi megújítói és gyarapítói a bazilikának.

Az 1543-ik évi | török] ostrom idejében a szentély várfalra dűlő részének bolthajtása beszakadt s vele a templom nagyobb része romba dőlt. Szolimán a vár[falak] kijavítására fordította e romokat. A fennmaradt részek is elpusztultak 1594-ben, midőn Mátyás főherceg ostrom alá vette a várat.* Mátyás nem kímélte a templomot, melyet a török ravasz számításból lőporraktárul használt. A lövegek romboló hatása alatt a templom egyik tornya összedőlt. Az egykor oly sok fénytől ragyogó bazilika lassankint teljes romhalommá vált.”

Az 1760-as években „Barkóczy prímás, mielőtt a rommá vált templom északi felét talajegyengetés szempontjából elhordatta volna, egyúttal felvétette a bazilika alaprajzát . . . Hosszúsága közel 30, szélessége 10 öl (a csarnokok és kápolnák nélkül). A fennhagyott

* Ennek az ostromnak során esett el, illetve sebesült meg halálosan Balassi Bálint, a költő. Sebesülésének színhelye a „Vízvár” volt, a mai Berényi Zsigmond utca északi végén.

102