Zádor Anna: Az esztergomi főszékesegyház (1970)
kívüli megbízatást ambicionálja. Tudunk arról, hogy 1820 és 1823 közt többször megfordul Esztergomban, de nehéz lenne teljes biztonsággal meghatározni, hogy kié volt a döntő szerep a tervezésben, illetve kire ki hatott. A hatalmas épületegyüttesre vonatkozó terv 35 — amely általában Kühnel Pál terveként él a köztudatban, és 1820— 1821-ben keletkezhetett — az esztergomi várhegyet teljesen betöltő hatalmas komplexumot mutat be. A hiányosan fennmaradt, Ré- myhez, illetve Kühnelhez köthető tervsorozat lapjain jól követhető a tervezés fő gondolatának alakulása. A meglevő tervrajzok alapján is megállapítható, hogy Rémy egy több lapból álló sorozatot készített, Kühnel pedig két tervet, illetve két megoldási változatot. A Rémy jelzésével ellátott tervsorozat egyik lapján a székesegyház és a hozzátartozó, a Dunára néző hatalmas palota alaprajza látható. Feltűnő a görögkereszt alakú templom középső, nagy főtere, amelyet nyilván kupola boltozott volna. E centrális teret és a hozzá csatlakozó, erősen megnyújtott szentélyt szabadon álló oszlopsor egyenletes üteme élénkíti, míg az átlós tengelyekben, valamint a kereszt vízszintes száraiban egy-egy önálló téregységet alkotó, centrális kápolna foglal helyet. Az ezzel egyidejű vagy ezt követő Kühnel-tervek már épületszárnyakkal övezik a székesegyházat, amelynek egy-egy önálló épületet alkotó kápolnája a palota és a palota szárnyai által közrefogott udvarokban helyezkedik el. E kápolnák egyike a még eredeti helyén álló Bakócz-kápolna. A templom a Kühnel-terven erősebben hosszanti kiterjedésű, keresztszárnyai teljes szélességükben megnyílnak a középtér felé. A belső oszlopsor immár a templom egész belsejében végigvonul a falak előtt. Az oszlopcsarnokos főhomlokzatot jobbról-balról önálló tornyok szegélyezik. Ezt az alaprajzi gondolatot fejleszti tovább Kühnel 1821. június 2-án keltezett terv- változata, amely a püspöki palotát oszlopkolonnádokkal fűzi a székesegyház főhomlokzatához, és ezzel nemcsak a tágas belső udvarok, hanem az azokba tervezett önálló kápolnák is megszűnnek. Ezen a terven a Bakócz-kápolna már a mai helyére kerül, de „keletelése” és homlokzata még megmarad. Mindezeknél a terveknél a főhangsúly a hatalmas kupolájával kiemelkedő székesegyházra esik, talán ennek érdekében hozta meg a káptalan azt a határozatát, amely a Bakócz-kápolna önállóságát megszünteti, egyúttal folytatja a már Barkóczy által megkezdett szintrendezést a várhegyen. Ez nagyon lényeges, helyenként 10 métert is meghaladó tereprendezést, egyenlítést jelentett, mert a talajt 2—6 ölnyire, azaz 3,80—11,40 méternyire kívánták lehordani. Kühnel 10
