Vukov Konstantin: A középkori esztergomi palota épületei (2004)
A gyakorlati rekonstrukció alapjai és lehetőségei
pontban, záradékban képesek találkozni. A hevederek szélessége 34-35 centiméter.- A boltváll magassága, vagyis az oszlopfők felső síkja a padlótól mérve 3,15 méter. Szerkesztési elvek a maradványok alapján:-A bordaboltozat záradékmagassága egyezik a studiolo boltozatával, vagy legfeljebb 20 centiméterrel magasabb (Balti 167,45 méter, relatív 7,83 méter).- A lünetták a falsíkok közepére nézve szimmetrikusak. A kettős kapu feletti falsík, mint a legigényesebb látvány, szabályos félkörívet képez (a lenyomatokból is igazolhatóan), így ennek a lünettának, vagyis a boltsüveg falhoz simulásának a záradéka 6,15 méter a jelenlegi (román kori) padlótól. A körablakos falon a lünetta közepe azonos a körablak tengelyével, de alakja már nem szabályos kör, hanem lapított, közel elliptikus. A másik két falsíkon hasonló elven alakul a lünetta záradékának magassága, amely mindegyiknél 6,15 méter (Balti 65,77 méter) a padlótól.- A hevederívek csúcsos ívmenetűek.- A boltsüvegek palást felületűek lehettek, vagy csak nagyon kissé púposak. A palástfelülctet A. 132. kép. A Zodiákus-ív geometriája (a - Várnai Dezső szerkesztése, b - a szerző szerkesztése) 1 - A Zodiákus ív (osztó hevederív), 2 - a Beatrix terem felőli zárófal vezéríve, 3 - a keleti fal vezéríve jól lehetett zsaluzni. Púposodó süveget ott érdemes készíteni, ahol kézből falazható, azonban esetünkben a felületek meghaladják a kézi falazás praktikus lehetőségét. A Lux-féle helyreállítás ma is elfogadható, de lehet esetleg tömegformálás okán, illetve a beázások megszűntetése indítékából foglalkozni a helyreállítással, ahogy Lux Géza rajzban meg is tette. A Beatrix-terem kívül esik a Fehér-torony ötszögű tömegén, és felette nem lehetett már hasznos helyiség, így elképzelhető a boltozatok rekonstruálása. Ez inkább a lakótorony, és benne a studiolo boltozatának rekonstrukciójával járó szintemelkedés függvényében értékelhető. A dolgozószoba Alaprajza nem maradt fenn a maga teljességében, azonban megállapítható, hogy trapéz formában szűkülő hosszanti tér, tehát ez a terem sem szabályos négyszög. Négy ajtó nyílik belőle, falai festettek voltak. Legjelentősebb a Beatrix-terem, a kettős kapu nagyobbik íve felé való átjárás, ahol az ajtószárny az átjáró mélyén, a másik teremnél volt, a boltozott mennyezetre reneszánsz kazettákat festettek. A studiolo másik csatlakozó helyiségében, a kis folyosóban is ugyanilyen festett meny- nyezetábrázolás látható. A padlót vörös mészkő lapok borítják, amely a román kori építésből való. Csak a falvégen maradt meg csekély hírmondó a reneszánsz kori téglapadlóból. Hiteles maradványok:- A studiolo keleti fala teljesen leomlott az ostromok ágyúzásai során, de a nyugati oldalon a kettős kapu átjárója feletti sarokban eredeti helyén (in sitii) megmaradt egy boltvállindító kőgyám. Ebből leolvasható, hogy borda nélküli római keresztboltozás szerkezeti része.- Ugyanazon teremben elemeire széthullva találtak meg egy hevederívet, amelyen az Állatöv jelképei festve sorakoztak.- A Zodiákus képeinek sorrendjéből Várnai Dezső előbb rajzban, majd 1972-ben, eredetiben összeállította ezt a szintén holdsarló, vagy kifli oldalnézetű ívet, amelynek alsó ívvonala közel félkörív, a boltsüveg csatlakozásánál azonban a terem trapezoid formája miatt már kissé ellipszis (132. kép).- fivz. 1605-ös töröktől való visszafoglalás idejére már szétlőtt Fehér-tornyot sebtiben kijavítják, megfoldozzák az omladékok anyagából, azonban a torony tövében falcsonk tanúskodik az eredeti kiterjedésről, és így az egykori 12. századi ötszögű építmény konfigurációjáról. 78
