Vukov Konstantin: A középkori esztergomi palota épületei (2004)
A palotaegyüttes rekonstrukciója
nossá, így itt a 15. század elején való alkalmazása teljesen elfogadható.107 A helyiség nagy, falazott íves nyílással fordult észak felé, ahol a következő harántfalban ugyancsak hasonló, nagy ívű nyílást lehet rekonstruálni. A középkori építésben szokatlanul tágas megnyitások valószínűleg a gazdasági bejárást szolgálták, amúgy védett palotaudvarra nyíltak. Hogy volt-e emelet, arra nincsen konkrét maradvány, azonban az elhelyezkedésének térbeli adottságai logikussá teszik még egy szint létét.108 A keleti épület létesítése is legkorábban a Zsig- mond-korra tehető, mert falai belevágnak a feltárt belső palotafal egyik 14. századinak datált tornyának falaiba.109 Az építészeti megjelenés jellege azonban már korábban kialakult profán kőépületek képét csengi vissza. Ugyanis az elmúlt évek kutatásai nyomán kezdték megismerni Freiburg (Breisgau, Németország) és Cluny (Franciaország) 12. századi háztípusait, ahol az utcára közvetlenül nagy, íves bejárati tér nyílott. Ezekben a házakban volt mindig egy nagyobb helyiség is az összejövetelek számára, a magánlakrészek pedig néha toronyszerűén, több szinten szűk alapterülettel csatlakoztak.110 A pédaként említett emlékcsoport kétszázötven évvel megelőzi a keleti palotaszárnyat, azonban ennek a megjelenésnek nálunk is a legvalószínűbb indoka a bejárat, behajtás szerep. A régi bejárat Ezzel az elnevezéssel az 1988-ig működő múzeumi bejárat csarnokát illetjük. Ez a keleti épület melletti korábbi múzeumi bejárati térség is egy hasonló korú, legkorábban 14. század végi toldás eredménye, amely felett a nagyterem előcsarnoka helyezkedett el. A felső szintre az udvarból egye130. kép. Az ún. régi palotabejárat nagy szabad íve, amelyet beüvegeztek. Az ív bal oldalún a többször felújított kőlépcső, amely a reprezentációs helyiségekhez vezetett nes karú, alig egy méter széles, kőívvel gyámolított lépcső vezet fel (130. kép). A nagy - manapság beüvegezett - íves nyílás mögötti tér a ciszternás terem faláig tartott. Lefedése keresztboltozat, a boltsüvegek élei középtájt le voltak csapva, mint amikor egy boltozott kapualjban a kapunyitás miatt metszenek ki a boltívből egy darabot. Ez a jelenség mind a négy élen tapasztalható volt, sajnos az 1988-ban átadott felújításkor nem értékelték ennek történeti hitelességét, és vakolóhabarccsal (rézhuzal-betétes rabic- cal) „kijavították a hibát”. Pedig még Várnai Dezső 1936. évi felmérésén ábrázolta ezt a leírt megfigyelést. A boltozati élek lecsapásának valódi okát sajnos nem tudjuk. Vajon a széles kapuszárnyak befelé nyitása miatt volt rá szükség? Ez a nagy íves bejárat egykor valóban bejárat lehetett a palota földszinti helyiségsorába. Az emeleti térről nincsenek architekturális ismereteink, a feltárások után mellvédfalas teraszként működött. Luxék bitumenes csupaszlemezből fektetett lapostető-szigeteléssel látták el a teraszt. Nagy meglepetésre Horváth István az 1988-1989-es felújítási ütem során a járófelület és a szigetelés felbontása után, néhány négyzetméter felületen berakásos márvány padozat igencsak töredékes maradványát tárta fel. A kőpadló igényes technológiát mutató kialakítása utal a helyiség reprezentációs szerepére: a nagyterem előcsarnoka lehetett. Jelenleg fedett, zárt helyiséggé vált a rekonstrukció folyamán.111 Az egyenes karú lépcsőről a török kori látogató követek útleírásai beszélnek. A leírások nagy valószínűséggel az ezen a helyen levő lépcsőről szólnak. A lépcsőt az íves előtér falának támaszkodó, félkörösen ívelt kiváltó gyámolítja, amelynek anyaga megegyezik a palota építőkövével, falazási módja is hasonló a faragott kváderkövek méreteihez. A lépcsőfokok jelenleg vörös márványból vannak (néhol vörös színű műkő-kiegészítéssel (Luxék szürke betonnal készítették ugyanezeket). Az 1988-1989. évi felújítási kampányban „megerősítés” céljából számozottan felvették.112 A fokok vörös mészkő anyaga másodlagosan beépített kőanyag, mégpedig azonos a nagyterem előtti függő- folyosó járólapjaival azonosított kőanyaggal: Ezt igazolja a vastagság azonossága (18 centiméter), és a némely darabon megmaradt horony, illetve a lefaragott pálcatag léte!113 Egészen bizonyos, hogy a palota török kori szétlövése után kinyert kőanyaggal újították fel a középkor óta folyamatosan használt lépcsőt, amely az ostromok után már nem egy emeleti előcsarnokhoz, hanem a letarolt szintek helyén kialakított ágyúteraszhoz vezetett fel. 74
