Vukov Konstantin: A középkori esztergomi palota épületei (2004)
A palotaegyüttes rekonstrukciója
119. kép. Klosterneuburg, román palotaszárny a résablakokkal voltak, amelyeket nem tulajdoníthatunk töréseknek. A résablakoknak ugyanis délnyugati irányban van orientációjuk, azaz déli bélletük rézsűs kiképzésű, a másik bélletük a falsíkra merőleges, 120. kép. A palota alatti résablakok (feltehetően raktár) Boldogkő várában ahogyan az utólagos boltváll felett ez most is látható (118. kép). Ez a megoldás pedig a szellőzési és bevilágítási szerepet támasztja alá. Nem is áll egymagában: Kolsterneuburgban a régi palota - szintén f 2. század végi épület - földszinti falaiban ugyanilyen résablakokat látni. Valószínűleg ez is raktár volt. A kosterneuburgi palota falazási módja" rokonságot mutat az esztergomi építkezésekkel (119. kép). Hasonló a szituáció a boldogkői vár nyugatra tájolt palotaépületében is (120. kép). Barbarossa Frigyes szentföldi útjának egyik állomásaként - mint III. Béla vendége - tartózkodott az esztergomi királyi szálláson, akkoriban már talán használható volt a hosszú terem és a palota lakótornya, és tudjuk, hogy a király két tárháznyi gabonát adott Frigyes kísérete számára.100 A külső falköz, vagyis a nagyterem alatti nyugati boltozott helyiség Horváth István ásatása bizonyságával egyértelműen az élelmiszer, főként a gabona raktározását szolgálta. Egyértelmű az ugyanebből a térből lehajtott, sziklás talajba vágott hosszú pince hasznosítása, mivel a lejárat lépcsőfokai mellett a napjaink pincéiben is látható rézsűt alakítottak ki a hordók számára. A pince vége az udvar alá nyúlt, és egy aknaszellőző zárta le, amely azonban hűteni való élelem leeresztésére is alkalmas lehetett.101 A szellőzőt 1938-ban kútgyű- rűkkel biztosították a beomlás ellen, ezért ma megtévesztő megjelenésű, kiszáradt várkútnak nézik. Nem tudjuk azonban, hogyan működött a tárolókból a feldolgozó helyekre, vagyis a konyhákba, tálalókba történő anyagmozgatás. Mint már említettük a konyha leírásánál, külön cselédfolyosók, cselédlépcsők nincsenek, vagy még nem ismertük föl a helyüket. A palota használati tárgyainak és vagyontárgyainak raktározása a palota lakóhelyiségeiben a használattal együttesen a leglogiku- sabb. A bútorokat a nagy létszámú vendégsereg számára esetleg messzebbről, más épületszárnyból hordtak át a szükséges helyiségbe. Minden attól függött, hogy a palota ura mire és hogyan használta az épületet, élt-e nagy társadalmi életet, vagy esetleg nem is tartózkodott huzamosan benne. Az első esetre Szécsi Dénes és Vitéz János a példa, hiszen nem létesítették hiába a nagytermet. A második esetre Ippolito d’Este és Szatmári György nyújt példát. Ippolito d’Este modenai számadás- és leltárkönyvei a palotában levő helyiségeket sokszor nevezi raktárnak, amelyekben bútort, szőnyeget, edényeket raktároztak. Sajnos nem sikerült még fogódzópontot találni a helyiségek azonosításához, de igen valószínűnek tűnik, 70
