Vukov Konstantin: A középkori esztergomi palota épületei (2004)

A palotaegyüttes rekonstrukciója

közvetítő e szerkezeti megoldás esetében az avig- noni pápai palota nagy konyhája fölötti kürtő, amely csaknem azonos megoldású a somlóvárival. Az éptőanyag Somlón lapos, hasadt kő, Avignon- ban faragott kő. A somlói kürtővég majdnem le­pusztult, de még határozottan észlelni lehet egy kissé kiugratott, szintén lapos kőből kiképzett pe­remet (103. kép). Huzatjavító lanternáról nincs is­meretünk. Lehetett éppúgy fából, mint a friesachi Petersberg palotaszárnyához csatlakozó konyhá­nál. Avignonban e felépítmény egyértelmű ugyan, de e századunk második felében készített rekonst­rukció (104. kép). A tölcsérboltozatos szerkezeti megoldás így inkább Franciaországból származ­tatható, hiszen ott több példa van a keleti szerke­zetek hatására már a román korban is.82 A vár virtuális látképe a palota tömegének teljes rekon­strukciójával (kollázs) A palota homlokzata a millenniumi újjáépítés után (fotó: Mudrák) A négyszög alapú gúlát formázó, piramidális óriás kürtők sokszor álboltozatos téglasorokból vagy kőlapsorokból épültek (105. kép), és ezt az álboltozatos megoldást mutatják az esztergomi kürtő maradványai is. A 14. és a 16. században egyaránt találunk körkörös kürtőket, amelyeknek az öblös része szinte félkupola, és ebből emelkedik a hosszú, karcsú kémény (Montreuil, Bellay-kastély; Dijon, hercegi palota; Alsórákos, várkastély). Ez esetben tetőzet övezi a kéménytestet vagy lagalábbis egy részét. Megemlítendő, hogy a teljes konyha fölötti kür­103. kép. Avignon, a pápai palota konyhája, vázlatos felmérés, 1993 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom