Vukov Konstantin: A középkori esztergomi palota épületei (2004)
A palotaegyüttes rekonstrukciója
kör. A hevederbordák indításának irányát is meg lehetett határozni, és ebből a záradék alaprajzra vetített helye pontosan meghatározható. A hevederborda mérete azonos a kettős kapun át belépve kitárulkozó studiolo Zodiákus ívbordájának méretével. Ez a tény is alátámasztja azt a véleményt, amely szerint a Beatrix-terem az egységes építési koncepció része, így a kettős kapu eleve belső térbe készült. Padlóját eredetileg vörös mészkőlapokkal burkolták, a 15. században kb. 45 centiméterrel megemelt szinten égetett téglalapok képezték. Ezt a téglapadlót a 30-as évek feltárásakor eltávolították, mert letakarta a román kori kapulábazatokat. Az elbontásról régészeti dokumentáció sajnos nem maradt ránk, pedig a feltöltések mindig tartalmaznak kormeghatározó, értékes leleteket.15 A kényelem érdekében a 15. század legvégén, de lehet, hogy a 16. század elején az udvarra néző ablakot megnagyobbították, belevéstek a 12. századi kváderfalba. Az új ablaknak vörös márvány padkája maradt meg, átívelése félkörös. Az arányokból és e maradványokból Várnai Dezső azt állapította meg, hogy egy igazi, érett quattrocento stílussal formált vörös márvány anyagú reneszánsz ablak került a román kori ablak helyébe. A 15. században terrakotta padlólapos burkolatot készítettek, amely a román kori vörös mészkőlapok felett kb. 45 centiméterrel emelte meg a nívót (26. kép). A terem előszoba felőli falában egy beomlás nyomán, ahol ma átjárás lehetséges, kéménylyukat 26. kép. A kettős kapu lábazatának kiszabadítása 1934 késő őszén. A terem 15. századi egykori padozatából csak a kép szélén észlelhető kicsiny rész. A studiolóban még látszik a Vitéz János korabeli padlószint, amelyet azután elbontottak (fotó: Várnai Dezső, Magyar Építészeti Múzeum archívuma) látunk a fal magjában felfelé menni. Várnai szerint utólagos bebontással e falszakaszon kandallót építettek, mert ezen a helyen eredetileg nem volt nyílás, csak a bontás gyengítette a válaszfalat.16 Esztergom 1595-ig tartó, első török időszakában, a nagy palotaszárnyban ugyan nem laktak a törökök,17 de a Fehér-toronyban tartózkodhattak.18 Várnai Dezső figyelte meg, hogy a hevederívek indításánál olyan belevésések vannak (most téglával kifoltozva láthatók), amelyek a borona csomópontú mennyezettartó gerendázat beillesztésére utalnak. Másutt a kutatások fényt derítettek arra, hogy a törökök a korábbi romosodott épületeket úgy hasznosították, hogy fából, paticsból, vályogból kisebb részeket elkerítve beépítették („ház a házban” eset). Feltehető, hogy a szétlőtt, beomlott emelet helyén a szabad ég nézett a Beatrix-terem- be, ezért átmeneti famennyezetet kreáltak addig, míg a feltöltés és az ágyúterasz kialakítása be nem következett. Várnai Dezső azt feltételezte, hogy Beatrix építtette át a termet faburkolatossá, és úgy képezték ki, mint egy Stube belsejét.19 Az erkélyfülke sarkán észlelni vélte a burkolat boronás lenyomatát. Az bizonyos, hogy a teljes elrombolódás előtt használták ilyen módon a termet. A későbbi betöltésből nem ismerünk ide vonatkozó leletet, pl. bordát, falképtöredéket, tehát a földbetöltés nem a saját omladékkal történt. Ez azt jelenti, hogy még az ágyúbástya céljára történő feltöltés előtt, de már a boltozat szétlövése után, a közbenső időszakban hasznosított, kitisztított helyiség volt. A második török korban, az 1605-ös ostrom utáni időszakban azonban egész bizonyosan nem használták a lakótornyot a sebtiben való kijavítások után, és a véglegesített a betöltések miatt. A dolgozószoba - más néven - studiolo A lakótorony tömegében elhelyezkedő studiolóba (dolgozószobába) arról a kis folyosóról lehet belépni, amely a palotakapu előcsarnokával és a kápolnával, továbbá egy középkori mértékkel nézve elég széles csigalépcsővel áll térkapcsolatban, tehát egy igazi bejárati irány határozható meg az elosztó közlekedő-terecske felől. A bejárás egykori rendjének érzetét elhomályosítja a mai múzeumi forgalom, amely gyakorlati okokból éppen az ellenkező irányba vezet Magából a studiolóból újabb három irányba lehet tovább lépni. Szinte szemközt a lakótorony másik helyiségébe lehetett átmenni, egyszerű bél- letes, oszloppáros kapun át. Ma is épségben meg20
