Várkonyi Ágnes: Vak Bottyán (1951)
V. A felszabadított földet meg is kell tartani
golta. hogy »Kitanulja« azsoK gyengéit s a lehető legkedvezőbb helyeken indíthassa meg az ostromot. Augusztus 18-án kora hajnalban kezdődött a roham. A sáncokat rőzsekötegekkel hányták tele s kopjával, karddal rohantak az erősen tüzelő ellenségre. Bottyán másnap beszámolva a kemény harcban töltött napról, elmondja, hogy szerencsésem elfoglalta az erődítményt, »melyben is az Fertőtől fogva Sopronyig 6 erős sánc volt, gyaloggal megrakva. Ennek hármát erős ostrommal, vérrel megvévón, mind halomba rakattam a népit, hármat pedig hitre feladván, kettejébül rabságra hajtattam, az egyikiőbül peni g fegyver nélkül Sopronban bekésértettem. A lovasát penig egész a soproni kapuig vágtuk. Esett el az ellenségben több 40ü-nál, rabul penig 104-et hoztunk. Az mieinkből alig esett 4 vagy 5. Egy szóval az mieink oly vitézül viselték magukat, hogy minden tartózkodás nélkül rajta mentek; az minthogy illyen erős ostromot nem emlékezem, hogy láttam volna, mint ezek tettek«. Bottyán sok harcot próbált, s bizonyára nem alaptalanul mondja mindezt. A sáncot teljesen szétrombolták, majd Bezerédi lovasai Ausztriában fordultak egyet. Oly mélyen belovagoltak, hogy azt írják: »egy óráig való földre voltunk Bécstül«. Egy órai lovaglás a kuruc lovasoknak nem sokat számított, hiszen egy etetéssel 24 óra alatt 20 mérföldet is megtettek. Becsben ismét minden percben remeg' tok a kurucok megjelenésétől. A fertői sáncvonal elfoglalása lehetővé tette, hogy Rákóczi Esztergom ostromához állítsa fel hadait. Bottyánnak és Eszterházy Antalnak az a feladat jutott, hogy a német felmentő sereg előnyomulását akadályozzák meg. Feladatuknak sikeresen eleget is tettek, s szeptember 14-én Rákóczi bevette Esztergomot. Közben Bottyán megbetegedett. Az állandó harcban töltött élet nagyon megviselte* egészségét. Ö csak derűs tréfálkozással szidja dagadt lábait, de komoly lehetett a haj, s még sebei sem gyógyultak he teljesen. A fejedelem híres orvosának, dr. Lángnak gondos kezelése nem maradt eredmény nélkül: Bottyán pár hét múlva a maga lábán ment fel Esztergomba. Igaz, hogy »a gyengeség miatt két hajdú vállára támaszkodva« tud csak feljutni a várba, de nem sokat törődik a betegséggel. Az esztergomi őrség magyar és néma*
