Várkonyi Ágnes: Vak Bottyán (1951)

I. Harcok a török ellen

'érkezik Loth&ringiai Károly felmentő serege is. Bottyán Tioth'a- ringiai Károly huszárjaival együtt űzi a vár alól hanyal- homlok menekülő janicsárokat. A török 30 ostromágyúja a nagymennyiségű hadiszere a győztes huszárok zsákmánya lett. Bottyán katonái tudták, ha bármely csatában vesznek részt, hős kapitányuk bizonyosan kitünteti magát. így volt ez Budavár ostrománál és a kisebb harcok idején is. Szerbiában Grabovónál Bottyán vitéz huszárrohama döntötte el a csata kimenetelét. Már ekkor azzal a magávalragadó lelkesedéssel vitte rohamra katonáit, mely később a Rákóczi-szabadságkare idején minden ellenállást elsöpört. I. Lipót császár magas katonai tisztségekbe nem szívesen tett magyar embert. Bottyánban azonban felismerte a rend­kívüli katonai tehetséget és mindenképpen igyekezett magához kötni őt. Az egykori végvári vitéz szédületes gyorsasággal haladt katonai pályáján előre. 1687-ben zsámhéki alkapitány, később szegedi várparancsnok, az 1690-es években pedig Kecs­kemét, Kőrös, Cegléd katonai parancsnoka. Becsből bő adomá­nyokkal halmozzák el. A szerbiai harcok idéjen 300 aranyat érő láncot kap Bottyán. A császár hamarosan ezredesi rangra emeli. Már 1692-ben mint ezredes szolgál a császári seregben. Pár esztendővel ezredesi kinevezése előtt — 1687-ben — nemes­séget is kap. Később esztergomi házát is, melynek építésén az esztergomi polgárok — akik »ügün kedvelték« kapitányukat — »kiváltképpen örvendeztek«, nemesi kúriává avatják. For­málisan Bottyán ezzel az ország kiváltságos osztályának lett tagja. A nemesség azonban soha nem fogadta be maga közé fenntartás nélkül. Alacsony származását még hosszú évek múlva is sokszor szemére vetik. Maga pedig ezentúl is mindig a nép közül valónak érezte magát. Bottyán mint végvári szegénylegény csak máról-holnapra élt. Most már tetemes vagyonnal rendelkezett. Felesége, mikor elvett«,' gazdag asszony volt, s a szép birtokot, méneseket és gulyákat a török harcokban szerzett zsákmányból vásárolt falvakkal, jószágokkal gyarapította. A fényes kitüntetések s a nagy vagyon nem választották el Bottyánt a néptől. A job­bágyságnak mindig pártját fogta. Kecskeméti parancsnoksága idején sokszor megvédte őket az idegen zsoldosok fosztogatá­U

Next

/
Oldalképek
Tartalom