Szölgyémy Gyula: Földrajzi előismeretek Esztergommegye földrajzával (1888)
II. RÉSZ. Esztergommegye ismertetése
31 Gyümölcsöt mindenütt termelnek, de ebből más vidékre keveset szállíthatnak, igy vagyunk a konyhavetemé- nyekkel is. A hatalmas erdők sok szerszám, épület- és tűzifát, a folyammenti rétek pedig nagy mennyiségű szénát adnak. A .megye hegyei általában kőzetekből állanak, melyek, mint a mész-, homok-, granitostrahyt-kő főkép épületköveknek alkalmasak. Hires a piszkei, lá- batlani, süttői-márvánv. A márványt nagy mennyiségben szállítják el, és oszlopoknak, sírköveknek, lépcsőknek s más épületrészeknek használják fel. Üveggyártásra alkalmas követ (kvarcz) és porczel- lánagyagot (kaolin) több helyen ásnak. Szikvízgyár- táshoz alkalmas sósföld (dolomit) található a Pilisi hegyek közt s másutt is. Nagy mennyiségű barnakőszenet ásnak Dorogh, Tokod, Sárisáp, Mogyorós és Bajóth bányáiban, melyekből együttvéve majd egy millió métermázsa kőszén kerül ki évenként. Jó téglát és cserépzsindelyt gyártanak Esztergomban, Nyerges-Újfalun és Süttőn. Mészkövekből meszet éget Kesztölcz, Csév, Szent- Lélek és Kőhídgyarmat. Czement gyártáshoz alkalmas követ Piszke, Lábatlan, Nyerges-Újfalu és Esztergom határa szolgáltat. Domborzati viszonyok. A hegyek, völgyek és síkságok kellemes váltakozása, a megyét ketté osztó Duna zöldelő szigetei,
