Szölgyémy Gyula: Földrajzi előismeretek Esztergommegye földrajzával (1888)

II. RÉSZ. Esztergommegye ismertetése

23

Régi neve Siktö volt. Süttft nem régen még Ko- márommegyéhez tartozott Lábatlannal együtt, de eredeti megyéjéhez lett visszacsatolva.

Dorogh Esztergommal határos. Van postája és gazdag kőszénbányája.

E banyát 1850 óta művelik. E községben született Görög Dömötör jeles magyar iró, ki az első térképet készítetté.

Leányvár a kerületi esperes lakása. A leányváriak bora és lovai ismeretesek.

A helység régi neve Utmod.

Csolnok, a hegyek között épült. Van a Miklós- völgyben kőszén bányája.

A bánya művelését egy budai bányatársulat 1817-ben kezdte meg.

Tokod. Dorogh és Táth között fekszik a Hegyeskő aljában. Hegyeiből (1839 óta) két helyen kőszenet ásnak, közelében van Ebszőny puszta.

Hausier német vezér egy török sereget vert itt meg 1685-ben.

Mogyorós, a Köleshegy völgyében. Bora és kőszene említést érdemel.

Mogyorós bányáját 1828-ban nyitottak meg.

Nagy-Sáp, dombos vidéken terül el. Közelében vannak Domonkos, Ori-Sáp és Róma puszták.

A Rákóczy-féle mozgalom alatt a község sokat szenvedett.

Sárisáp. Nagy kiterjedésű kőszénbányája van az Annavölgyben. Sárisáphoz tartoznak az Ujmajor és Pálinkaház nevű majorok.

Dágh, hegyeit erdő borítja. Közelében van Kis- Csév puszta.