Szölgyémy Gyula: Földrajzi előismeretek Esztergommegye földrajzával (1888)
II. RÉSZ. Esztergommegye ismertetése
18 dig a Kálvária nevű gyönyörű ereklyetartó tanúskodik, mely ezen korból való s ma is kiváló kincse a székesegyháznak. Esztergom a régibb időktől azon a helyen volt, melyen ma is áll, mit az Árok-soron látható falmaradványok: maga az árok s a «Kapu» elnevezés bizonyítanak. Ott hol a határban még most is romokra találnak, azok az elpusztult kolostorok, falvak, templomok, majorságok falai, melyek a város környékén épültek. így például a mostani szérüs kertek környékén feküdt a sz. Pálról nevezett helység. A szentkirályi földeken a János lovagok faluja volt templommal és kórházzal. A Táthról Doroghra vezető út közepe táján a sz. Lázár lovagjainak volt egyházuk, zárdájuk és majorságuk. A kis Strázsahegyet Kerekmáinak, a nagyot Nyirmálnak, szikláját Nyírkönek nevezték. Ezen dombok alján Dorog felől (Sátorkő puszta) a Nyirföld terült el. Az Akáezás táján is állott egy helység sz. Margit tiszteletére szentelt templommal. Az öreg téglaházon túl a kesztölczi határnál Bajon község feküdt; Góré alatt és a Kölábi földeken laktak a királyi udvar- nokok, pénzverők, iparosok, szolgák; később e hely Kovácsi néven fordult elő, három templommal. Héya pajtája környékén a domonkos-rendi barátok zárdája és Bors ispán palotája, a hegyek közt pedig templomuk állt. A Rozália kápolna táján az Örmény falu volt s a kenderföldekeken sz. Anna nevű templom. A vaskapu tövében a Duna felöl Urkuta helység állott, vele határos volt Zamárd falu a Szamárhegy alján a Duna partján, tulajdonosa a Déda ispán volt. A Szamárhegytől délkeletre Baranya föld feküdt Ákos bán kastélyával; a Fárikút környéket Balaföldnek nevezték. Maga a város kőfallal volt bekerítve, melyeken kapu« voltak, csak a Duna melletti részt hagyták szabadon. Esztergomban sok templom volt már a régi időkben is; sz. Lörincz temploma, hihetőleg a mai Lörincz-utcza környékén ; — sz. Miklós temploma az előbbitől délre, a mai városház táján; — a sz. Kereszt egyház helyét nem tudjuk, noha mellette a János lovagoknak kórházuk is volt. E három egyház már a tatárjárás előtt létezett; valószinü ez állítás a sz. Péter és sz Ferencz templomokról, mely utóbbi mellett ferenczrendi szerzetesekkel zárda állott s ennek sírboltjában temették el IV. Béla király családját. A Buda-utczát Latinok-utczájának nevezték; a kis és nagy piacz akkor is áruhely volt. A Feketesas-kaszárnya táján volt Szenye ispán palotája melynek udvarán egy tölgyfa alatt tanácskozott III. Béla az ország nagyjaival A vízivárosi szigeten a Boldogságos Szűzről nevezett apácza zárda létezett s ennek csekély romjait a nagy Duna parti fűzfák közt máig is láthatni; e kolostorban II. (vak) Béla tanácskozott az ország rendjeivel, Salamon király pedig e szigeten békült ki Géza és László herczegekkel. Esztergomnál a Dunán két rév volt, egyik a mostani híd, a másik a Primássziget fölötti tájékon. Később repülöhídat készítetlek, mely után a ha
