Schmidt Sándor: Az esztergomi szénmedence bányászatának ismertetése (1932)
I. rész. Általános ismertetés
92 79. ábra. Mészkőbánya és telep. Auguszta-akna mélyítésekor 1907-ben épült a Magyar Kath. Vallásalap erdejében 35 lakásból álló altiszti és munkástelepünk 4 altiszti és 7 munkásházzal, továbbá 1908-ban egy korcsmaépülettel (80. sz. ábra). Az üzemvezetés Dorogról történt, hol az üzemvezető látta el a dorogi osztályozó, centrále, s a mészégető-telep üzemét is. 1912-ben építettünk lakást az üzemvezető részére Auguszta-aknai kolóniánkban, s ugyanakkor bővítettük munkástelepünket is 64 lakásból álló 19 házzal, továbbá egy iskolaépülettel és egy legénymunkások befogadására alkalmas laktanyával. A kolónia fejlődésével most már élelemtá- runknak is állítottunk fiókot egy munkásházban, melyben később Reimann- aknai élelemtárunk megépítése után a csendőrőrsöt helyeztük el. A telep mai helyszínrajzát a 81. sz. [ábra mutatja be. Reimann-akna építésével kapcsolatban amaz altisztek részére, kiknek a bányaüzemnél mindig kéznél kell lenniök, az akna közelében építettünk 2 lakást, azonban a bányaművelés megkezdése után ismételten éreztük annak feltétlen szükségét vízveszélyes bányászatunk mellett, hogy az üzemvezetőnek az akna mellett kell laknia, s veszély esetén percek alatt rendelkezésre állania a megfelelő bányász és iparos segítséggel, ezért 1922—23-ban az üzemvezetőnek, helyettesének, továbbá 23 altiszt és 60 munkás részére lakásokat építettünk a 81. sz. helyszínrajz szerinti elrendezéssel olyan területen, mely alatt számításunk szerint már bányászat nem lesz. Tömedék-aknánk víztelenítése után az üzemvezetői lakás még a régi 80. ábra. Auguszta-aknai lakótelep. •a h 81. ábra.