Schmidt Sándor: Az esztergomi szénmedence bányászatának ismertetése (1932)

I. rész. Általános ismertetés

75

50. ábra.

telenítéséhez fogtunk. A víztelenítés a 48. számú térképen látható régi légaknában indult meg, majd a munka megkönnyítése céljából új lejtősaknát mélyítettünk. A víztelenítés it) 14-ben fejeződött be, amikor is Tömedék-akna termelése 1925-ig nyugodt mederben folyt és a Samu-aknánál említett szénvagyon- ból 12 év alatt 7,841.560 q szenet termelt. A régiek által feltárt északi részt minden újabb vízfakasztás nélkül az akna közelében talált homokanyaggal iszapolva, zavartalanul fejtettük le, a déli rész ereszkéjét azonban ismételten több vízbetörés sújtotta úgy, hogy az emelt víz mennyisége 5 m3-re emelkedett. A szénvagyon gyarapítására több fúrólyukat mélyítettünk, amelyeknek adataira a Vll-es ereszkét telepítettük, hogy a vetőn túl lévő széntelepet művelés alá vehessük. E VII-es ereszke művelésénél meglepetésül szolgált egyrészt az a körülmény, hogy az oligocén korszakban történt hatalmas erózió itt nemFerencakna bánya térképe.

említett fő vetőhöz, mely a 180. és 221. számú fúrások bizonysága szerint a széntelepet 220—250 m mélységre vetette le, tehát minden kisérlet, hogy ez akna szénvagyonát a mélység felé növelni lehessen, kilátástalan volt.

Ferenc-akna termelését egyébként végnélküli sikló útján a budapest-bécsi- és az esztergomi országútak alatt haladva át, a dorogi szénosztályozóhoz szállítottuk le, és annak jó minőségű szene nagyban emelte a bizalmat bányászatunk iránt, melyre a további vállalkozásnak szüksége volt.

Samu- és Tömedék-akna.

Az Auguszta-aknai vízbetörés tanúságaként levont teória igazolásául, — melyről még külön fogunk megemlékezni, — 1912-ben Tömedék-akna víz-