Schmidt Sándor: Az esztergomi szénmedence bányászatának ismertetése (1932)
I. rész. Általános ismertetés
I. RÉSZ. Általános ismertetés. Régi írásaink szerint a Sárisáp községhez tartozó Annavölgy volt az esztergommegyei bányászat bölcsője, hol az oligocén szén (Anna-telep) kibúvásain indult meg az első bányászkodás gróf Sándor Móric birtokán 1800 körül. E bányászatot először Beudant Ferenc francia geológus „Voyage mineralogique et geoíogique en Hongrie“ négykötetes művében említi meg 1818 - 1819-ben. Beudant geológust a francia kormány küldte ki hozzánk ásványtani és földtani kutatásokra, s említett művének XVI. fejezetében írja le Pest és Ruda, Esztergom, valamint a Bakony környékének geológiáját s ugyanitt írja le a sárisápi bányászatot is. Később Szabó József budai felsőreáliskolai tanár foglalkozott geológiánkkal részletesen s 1856-tól a felsőreáliskola évkönyveiben, majd a Magyar Tudományos Akadémia kiadásaiban jelenik meg kutatásainak eredménye, melyeket a M. Kir. Természettudományi és a Magyar Földtani Társulat megbízásából végzett. Dr. Peters Károly-nak 1857-ben a bécsi Császári Földtani Társulat évkönyvében megjelent geológiai tánulmánya az esztergomi szénmedence jelentőségének felismerésében szintén fontos szerepet játszik, de valamennyien csak geológiai szempontból végeztek értékes, tudományos munkát, mit a gyakorlati életbe Hantken Miksa vitt át, ki 1852-ben Dorogon bányatiszt volt, majd az 1869-ben alapított M. Kir. Földtani Társulatnak első igazgtójává neveztetett ki. Geológiánkkal Hantken már a bányászat szempontjából megbecsülhetetlen gyakorlati érzékkel foglalkozott. Rámutatott arra, hogy az esztergomi szénmedence földtani szempontból nemcsak egyik legérdekesebb területe hazánknak, hanem egyik legértékesebbje is, mert szénkincse hatalmas bányászat lehetőségét biztosítja, s így geológiai vizsgálatainál mindig az a cél vezette, hogy e nagyarányú bányászkodás előfeltételeit bizonyítsa. Az oligocén- és eocén-rétegek rengeteg kövületének, apró foraminiferáinak mikroszkopikus vizsgálatát mind ez elgondolásának szolgálatába állította, hogy azzal a szén- telepek fedőjét képező rétegsorozatot pontosan megállapítsa és így a széntelep kutatási munkáját lehetővé tegye, megkönnyítse. Számítása szerint egy katasztrális hold terület 40.000 tonna szenet tartalmaz az esztergomi medencében s így az általa felkutatott területen 4.600 millió tonna szénvagyont remél, mely óriási szénvagyon kihasználásának akadályát két körülményben látja: a szénnek a földbirtokhoz való kötöttségében s ezért új bányatörvényt sürget a szén szabaddá tételével, avagy legalább a szén kiaknázását biztosító szerződések megváltoztatását követeli, mert ez aránylag rövid időre kötött szerződéseknek tudja be, hogy a vállalkozók komolyabb, költséges kutatásokat, mélyfúrásokat nem végezhetnek, mert azoknak hasznát a szerződések lejárta után a földbirtokosok élveznék, kik áldozatokat ezért nem hoztak. A szénbányászat fellendülésének második akadályát a vasút hiányában látja. A járhatatlan, rossz utak mellett a szén fuvarozása korlátolt és drága, a Duna, mint víziút éppen a téli hónapok alatt nem használható ki, már pedig
