Schmidt Sándor: Az esztergomi szénmedence bányászatának ismertetése (1932)
I. rész. Általános ismertetés
39 vagyis a villamos szállító ereszkéig 30.000,000 q szén állott rendelkezésre és pedig Leontina 5.380,000 q, Móric 10.270,000 q, Paula-telep 14.350,000 q. A művelések közben a Vilmos-aknai alapszinten, vagyis a mélyszinti alapközién továbbhaladtak keleti irányban és változó szerencsével kisebb vetők harántolásával 470 m kihajtás után újabb légvezetésről gondoskodtak a Krempf-gurítónak elkészítésével. Az említett villamos szállító ereszke és a Krempf-gurító között már csak két telep van kifejlődve: Móric és Paula. Az itt feltárt szén vagyon csak a művelés alá vett terület szerint számítva a Móric-telepben 1.430,000 q, a Paula-telepben 650.000 q, összesen: 2.080,000 q. A Krempf-gurítótól további 650 m csapáshosszban tárták fel a telepet s a feltárás minden zavar nélkül folyt a 10—15 m vastag Móric-telepnek tartott kiválóan szép szénben. Az új feltárás szellőztetésére s a fejtéshez szükséges tömedékanyag beszállítására a Krempf-gurítótól 260 méternyire készítették el a „Csolnoki-gurítót.“ A Krempf-gurítótól keletre feltárt szénvagyon a rendelkezésre álló térkép szerint 5.000,000 q volt. Az összes feltárt s lefejtettnek jelzett szénvagyon tehát 1903-ban a Samu- táró felett, a mélyszínt felett és alatt ezek szerint 37.080,000 q. Időközben 1895-ben a 63 m mély Paula-aknát 145 m-re mélyítették le s annak + 79 m alapközléjével a Miklósberki-akna lefejtett mezeje alá hatoltak, hol a Paula-telep egy részét még 1903 év előtt lefejtették. Az egész művelés alá vett szénmennyiség 5.200,000 q-t tett ki. A főszállító folyosó egész hossza Vilmos-aknától 2550 m volt, s a csolnoki résznek vastag telepe új feladatok elé állította a vezetőséget. Az omlasztásos olcsóbb fejtésmód helyett tömedékeléssel kellett dolgozni, mihez az anyagot a Csolnoki- és Krempf-gurítón leszállított külszíni vastag lösztakaróból termelték. Az óriási szénvagyon, mely a csolnoki feltárással az annavölgyi üzemnek birtokába jutott, 1893-tól kezdve, mikor a budapest-esztergom-almásfűzitői vasút megnyílt, s így a szállítás kérdése megoldódott, sokkal nagyobb lendületnek adhatta volna meg a lehetőségét, mint amit az évi termelési mennyiségek mutatnak, mert az a körülmény, hogy e szénvagyon csaknem végig a vízniveau felett feküdt, az akkori technikai felkészültség mellett is igazán indokolttá tette volna e lendületet. A szénpiac felvevőképessége sem fékezhette a termelést, hiszen a 90-es évek végén olyan szénkereslet volt, hogy évekig emlegették a boldog időket, mikor a hányóra dobott, feketének látszó anyagot is mind elszállították. Ha a térképet vizsgáljuk, könnyen megtaláljuk magyarázatát az elmaradásnak. Úgy a Samu-tárót, mint a Vilmos-aknai alapköziét végig széntelepben hajtották ki, puha fenyőfával ácsolva. E főfolyosók fölött és alatt kifejtették a telepeket, s küzdöttek a lefejtett terület nagy fenntartási költséget okozó kőzetnyomásával, küzdöttek az előállott omlásokkal s a régi művelésekből minduntalan előharapódzó tüzekkel. A 2’5 km hosszú ilyen folyosót karbantartani s intenzív olcsóbb szállítást biztosítani lehetetlenség volt. Hogy a főfolyosót miért nem helyezték e lefejtett terület alá a telep feküjébe, mikor annak mészkőben való egyszeri kiépítése minden lehetőséget biztosított volna, csakúgy nem lehet megérteni, mint ahogy nem lehet magyarázatot találni arra sem, mint már említettem, hogy külszíni közlekedő útjaik fenntartását is tökéletesen mellőzték. Mielőtt a 27. számú térképet elhagynók, rá kell mutatnunk még a Vilmos- aknai alapköziének 440 méteréből a Steinriegel-bányamező felé megindult feltárásra. Itt ugyanis a Móric-telep keresztezésénél kutató vágat indult meg annak csapása mentén, és egy egészen új bányamező feltárásához vezetett. Csolnok bányászatával tehát egészen 1903-ig érkeztünk el. A helyzet akkor a következő volt: a Vilmos-akna +135 m szintben kihajtott alapközléje ca. 2-5 km hosszúságban feltárta az eocén telepeket egészen a csolnoki mező végéig, ca. 37,080.000 q szénvagyont biztosítva, melynek intenzívebb kitermelése céljából készen áll az említett alapközlénél 50 m-rel magasabban kihajtott
