Schmidt Sándor: Az esztergomi szénmedence bányászatának ismertetése (1932)
I. rész. Általános ismertetés
19 került. A víz az aknában 50 m magasságra emelkedett a ma már általánosan ismert karsztvíz niveauig, mely szintben áthatolták azután a triász mészkő kúpot, mely a fúrások által konstatált széntelep s az akna közé ékelődött. E mészkúp közbeékelődése okozta azt is, hogy a Vilmos-aknai alap- folyosóval annavölgyi területen már csak a széntelep zavartabb nyúlványait kapták meg, ellenben a széntelep szép és nyugodt része a csolnoki határ alá húzódott. A szállítás fokozhatása végett 1890-ben a + 135 m szintben készült Vilmos-aknai alapköziénél 50 m-rel magasabban telepítenék a Samu-tárót, mely az annavölgyi terület alatt ugyanúgy csak jelentéktelen szénvagyont tárt fel, s igy a bányászat súlypontja a csolnoki határba helyeződött át. 11. ábra. Paula-akna térképe 1895-ből. 1903-ban a Vilmos-aknai alapközléről feltárt Steinriegel bányamezőre egy ereszkét mélyítettek, s így megindult itt is az annavölgyi terület alatti bányászat, mert a Magos-hegy körül települt bányamező egy része az annavölgyi terület alá is húzódott. 1895-ben a 63 m mély Paula-aknát 145 m-re mélyítették le, s 125 m-ben a felső, Paula-telepet el is érték, mint azt all. sz. alatt bemutatott Winklehner- féle térkép mutatja. (A térképek szint-jelzéseinél, illetve a magassági pontoknál Annavölgy átvette a vasútnak 5 m-rel téves magassági méretét, s így 1920-ig minden annavölgyi és csolnoki magassági méret kb. 5162 m-rel nagyobbítandó.) A Paula-akna azonban az általa feltárt telepnek legmagasabb csücskét érte el a + 79 5 m szintben s így egy ereszkével tárták fel a széntelepet, leeresz2*
