Schmidt Sándor: Az esztergomi szénmedence bányászatának ismertetése (1932)
II. rész. Vízkérdés
105 egyes aknák vízbetöréseit, majd a vízkérdést a következőképen érinti: a +124 m színt alatt a geológiai zavarok által összerepedezett mészkő tele van vízzel s azért ezen szintig, mert az annavölgyi állomásnál levő völgynek ez a magassága s ez vezeti le az e színt fölött összegyülemlő vizeket. Miután a mészkő repedései összefüggnek, a közlekedő edények törvényei szerint a bányából megközelítve s megnyitva kiürülnek, a bányát elöntik, a szénterület pedig sok négyzetkilométerre terjedvén ki, e nagy területen levő s összefüggő repedések felnyitása valószínű. Kiszámítja, hogy a víz súrlódását figyelembe véve, egy 20 cm széles és 1 m hosszú repedésből pl. az annavölgyi legmélyebb szinten + 30 m-nél 500 m3 víz törhetne be percenként, de ha még mélyebbre hatolunk, 15—20 atmoszféra nyomás mellett, ha a súrlódás a kifolyó víz mennyiségét V20-ára is csökkenti, még mindig leküzdhetetlen víztömegekkel állunk szemben. E mélységekben véleménye szerint már a széntelep s mészkő közé települt fekürétegek sem segíthetnek, azokat is átnyomja e hatalmas erő s ahol még hozzá (Dorog-Tokod) hiányoznak a fekürétegek, a veszély még nagyobb. Megállapítja, hogy a veszélyes víztömeg nem származik a Dunából, mert Tokodon az aknából kifolyik, védekezni ellene pedig csak úgy lehet, hogy kerüljünk gondosan minden vetődést, s így azokat mélyfúrásokkal, előfúrások- kal előre kell kipuhatolni. Egyik védekezési mód ezenkívül a teljes tömedékeléssel járó fejtés, hogy a fekürétegek ne lazulhassanak meg s különösen sokat remél e szempontból az iszapolási tömedékeléstől. Reméli azonban Pauer, hogy a közgazdasági viszonyok, fejlődő technika új életre ébresztik e tetszhalott bányászatot. 1907-ben az Österreichische Zeitschrift für Berg- und Hüttenwesen 15—18. számában Stegl Károly bécsi lakos, sz. k. bányaigazgató tollából jelent meg egy közlemény: Die Wasserverhältnisse des Grauer Braunkohlenreviers. Megállapítja itt Stegl, hogy alig van bánya vidék, mely az utóbbi években annyit szenvedett volna az elemi csapásoktól, mint az esztergomi, a vállalatok sok millió korona károsodása mellett nagy kárt okozva a magyar nemzetgazdaságnak is. Ismerteti az egyes vízbetöréseket, melyeket cikkének ismertetése után fogok felsorolni, majd a következő magyarázatokat adja: Megkülönböztet háromféle vizet: 1. talajvizet és az ezzel összefüggő vizet az úszóhomokokban kis mélységben. Ez a víz táplálja kútjainkat, s ahol egy vizet át nem bocsátó réteg a külszínre ér, ott mint forrás jelentkezik; 2. bányavizet, mely a Tschihatscheffi mészkőből fakad. Kétségen felül állapítja meg, hogy ez a víz az oligocén rétegek vetőin leszívárgó csapadékvíz, mely ott, ahol e mészkő a külszínre bukkan, annak repedésein, csatornáin hatol abba be. Ezt a vizet csak az oligocén bányászatra nézve tartja veszélyesnek, ahol a szén közvetlenül azon fekszik, avagy csak igen vékony réteggel van elválasztva. Állítja, hogy e víz nagy nyomásával tűnik ki, mert Mogyoróson pl. 100 m mély aknából a külszínre ömlött. Megkülönböztet végül 3. triász- vagy Dachstein-mészkőből eredő bányavizet, mely már kis mélységnél is katasztrofális. A víz eredetét igyekszik magyarázni, s miután a sokféle felfogás közül természetes, hogy a Duna közelségénél fogva a nagy víztömegeket azzal hozzák leginkább összefüggésbe, ennek a feltevésnek tarthatatlanságát bizonyítja. Állítja ugyanis, hogy ha a triaszvizek a Dunából erednének, úgy a Dunának kell magasabbnak lennie, miután pedig Esztergom és Tát között a Duna tükre + 105, tehát messze, valahol Csuny +126, vagy Oroszvár +127-nél kellene azoknak a repedéseknek lenniök, melyeken át a triaszmészkő üregei táplálkoznának, úgy mint Tüttlingen felett 7 km-rel, hol a Duna egyszerre eltűnik az ágyát képező mészkőrögök között s csak a mélységből felhallatszó zúgás és morajlás jelzi annak földalatti útját, hogy 12 km-rel tovább, mint Aach folyó lépjen ismét a külszínre. Itt azonban ennek lehetősége sincs meg, mert Kremsig a Duna medrét kristályos gneisz és gránit képezi, s csak itt-ott látunk szikla
