Récsei Vikor: Az esztergomi Szent Lőrincz-templom maradványai (1893)
Előszó
6 Azután besötétült a láthatár, terhes vészfelhök nehezedtek a város fölé s mit évek hosszú sora épitett, azt néhány rövid nap porba sujtá, földig lerontá. Irgalmat nem ismerő szívvel keblében, s mindent kegyetlenül legyilkoló fegyverrel kezében jött a tengernyi tatár s az ország sorsát Esztergom is osztozá, az országgal együtt Esztergom is végkép elpusztult . . . De a tatár újra elvonult; a honfiak millióinak vérével áztatott föld újra kizöldült; a vad pusztítás nyomait pedig szorgalmas emberi kezek takariták el. Esztergom is újra felépült; újra fényes templomok, fényes paloták emelkedtek benne; de teljesen mégis soha többé fel nem üdült. Mert a tatárjárás óta megszűnt Esztergom Magyarország fővárosa lenni .... Azóta romboló léptekkel ismét hosszú századok vonultak el fölötte. A jólét s boldogság rövid napjait ismét a nyomorúság, a boszu és büntetés nehéz szomorú kora váltá fel. Délről hatalmas, kegyetlen ellenség nyomult, letörve az ország fejét és hőseit, a hon szivébe és Hunyadi Mátyás világra szóló várlakában ocs- mány vadak vad parancsnoka ütött tanyát. Buda nehéz sorsát Esztergom is osztozá, ilt is kegyetlen úrrá lön a török. A főpap, a káptalan szomorú szívvel hagyák el százados székhelyüket s velük együtt elköltözött a béke, a jólét is hosszu-hosszu időre . .. Az Ur jeles temploma, melynek pazar fényében értékét veszté arany, ezüst és tündér ragyogásával megszégyenité a nap sugarait, ledőlt, porba omlott; az Ur szentélyét vad pogányok gázolák ...» «Az akkor eltemetett emlékeknek felkutatására — úgymond dr. Hampel József elsőrangú régészünk Esztergomban a régi Sz. Lűrincz-templom maradványainak kiásatásakor tartott előadásában — szükséges épen itt a vállvetett működés, melyet csak egy „régészeti és történelmi társulat11 képes eszközölni. Előadó nem vádol senkit, bogy ez mindekkoráig nem létesült, de azt hiszi ideje már, hogy ez minél előbb létre jöjjön, a mi annál köny- nyebb, mert e tudományszakoknak oly jeles és lelkes művelői vannak e
