Récsei Vikor: Az esztergomi Szent Lőrincz-templom maradványai (1893)

II. Régészeti rész - a) Alapfalak

A főtér középső csatornájának folytatólagos megásásánál végre erősen falazott négyszögletes támpillérek alapjaira akadtak. Ekkor tisztában voltam a dologgal és biztosra vettem a további sikert. Kérelmemre dr. I telez Antal polgármester szives előzékenységgel azonnal beszüntette a csatornázási munkálatokat s igy hatósági engedélylyel folytathattam a kutatást.

Mindenekelőtt a szentély sokszögű apsisa hatalmas külső támpillé- reivel került napfényre. Első tekintetre láthattuk, hogy csúcsíves templom alapfalaival van dolgunk.

Az apsis jól volt keletelve és záródását egy nyolezszögnek három oldala képezi; ezen oldalak egyike alkotja a legszélsőbb záradékot.

A sokszög minden oldalának sarkán megtaláltuk a támasztó pillérek erős alapjait. Ezek, valamint íiz összes oldalfalak nagy faragott kövekből és süttöi márványból voltak megépítve.

Az alapfalak fekvésének irányát feltüntetik a mellékelt fényképészeti felvétek. Az V. Tábla Frey Ferencz orsz. képviselő házának lapos tetejéről, a VI. Tábla az Iparbank szélső ablakából eszközölt felvételt szemlélteti.

A szentélyben előkerült a vörös márvány lapokkal kirakott talapzatnak szintje és a főoltárnak derekasan megfalazott alapja, melynek keskeny volta arra enged következtetnünk, hogy szélesebb szárnyoltár hordozására volt szánva. (VTI. Tábla. A. a.) Ezt a főoltárt vagy két méternyi mélységre körülástuk; de egymás mellé rakott csontvázakon kivid egyebet nem találtunk, holott a földet gondosan rostáltuk.

Fülűmben nemcsak itt, de az egész szentély körül kívülről is halomszámra emeltünk ki össze-vissza hányt emberi csontokat. Ez első sorban arra mutat, hogy a templom körüli régi temetőre akadtunk; másrészt annak az 1543-iki öldöklésnek tulajdonítható, midőn a török ostrom alkalmával az egész városrész lángba borult és a vicus latinomul keresztény lakossága a templomban keresett menedéket.

A szentélynek a templom főhajója felé néző, nvilt oldalán megtaláltuk a szentélvrekesztönek (Lettner, jnbé) alapfalát. (VII. Tábla. A. b.)

Innen egy méterrel mélyebbre hatolván, meglepetésemre a régibb román templom félkörivü apsisára akadtam. Ez a többi alapfaltól elütő, idomtalan nagy kődarabokból van megépítve és északi részén föléje helyezve egy oszlopnak nagyon kezdetleges faragásé kerek talpát leltem. (VII. Tábla. A. c.)

A föhajó (B) oldalfalait az Iparbank épületének homlokfaláig (E) sőt azon túl a pinezében jó darabig bírtuk követni.