Récsei Vikor: Az esztergomi Szent Lőrincz-templom maradványai (1893)
I. Történeti rész
15 III. Endre király 1294-ben adómentesnek nyilvánítja Márk aranyműves házát «cum suis curiis in contrata et Parochia ecclesiae eiusdem s. Laurentii constitute.»') 1314-ben Tamás érsek a többi esztergomi plébános között a város falain belül levőknek mondja Sz.-Magdolna, Sz.-Tamás és Sz.-Lörincz-templom lelkészeit, kiket a gyertyából és néhány dénárból álló járuléknak a custos számára való lefizetésre serkent. A pápai tizedszedöknek jelentéseiben olvassuk, hogy 1332—1337-ig Márton volt az esztergomi Sz.-Lörincz egyházának papja és mig a többi esztergomi plébános jövedelménél csak garasokat sorolnak fel, Szent-Lö- rincz papjának jövedelme két márka vala saját bevallása szerint. Tehát az u. n. jobb plébániák közül való lehetett.2) A XV. század első felében Miklós volt templomunk papjának neve; 1452-ben pedig már Bertalan vala helyettes-lelkész, ki perlekedett a káptalannal. 1460-ban kelt egy okirat, mely János templomunk plébánosa és a káptalan közötti vitás ügyet tárgyalja. Sokkal később, 1528-ban ismét János volt Sz.-Lörincz templomának lelkésze, ki intelmet kap, hogy a föesperesnek tartozó kötelezettségéről meg ne feledkezzék.3) Ezen megrovás egyszersmind utolsó okirati adatunk az esztergomi Sz .-Lörincz-templ ómról. Tehát 1202—1528-ig bizonyosat tudtunk létezéséről. Azóta már csak romjait ismerjük, melyeket az egykorú rézmetszetei képeken szemlélhetünk. A primási képtárban 14, az országos képtárban Budapesten 30 ily esztergomi képet tekintettem meg. Ezen esztergomi képek közül ötöt kell kiemelnünk. Az egyiken (I. Tábla) a latin és német czimen kívül magyar is van és ekként szól: «Esztergbam varának hozzá tartozandó helieiwel egye- temben ighaz és voltaképpen való meghirása, melliet ez előtt 700 eztendö- vel Z. Istwán első Magyarii Királ’ magának lakó helyvvl epettetett és ugari ott Érsekséget fundált kytt annak utanna Suliman Teorők Ghazár 1543 eztendeoben kvs Azzon hawának 10. napkin meghveott. Es végezetre az miképpen az ielen való 1594. eztendeoban az keresztyenec alaya mentek és megzalottak.» *) Knauz. «Mon. Eccl. St.» II. 217., 282., [158., 792. és 798. számú oki. — Figyelemre méltó az ismételt «contrada s. Laurentii» elnevezés, mely utcza az olasz telepitvényesektó'l neveztetett el igy. 2) Ezt a jelentést részben már Pray György közölte; újabban dr. Ortvay Tivadar kimerítően foglalkozott vele a «Monumenta Vaticana» két újabb kötetében. 3) Németby Lajosnak az esztergom-főegyházmegyei plébániákról szóló gyűjteménye, melyet szerző most rendez sajtó alá és melyet levéltári adatokkal hitelesített.
