Récsei Vikor: Az esztergomi Szent Lőrincz-templom maradványai (1893)
I. Történeti rész
10 Udvarnokainak Sz.-Lörincz-templom és temetője körül elterülő telkeit alighanem azért adományozta el a király, mert akkor már nem volt királyi udvartartása Esztergomban. Már 1198-ban kelt okirata értelmében ugyancsak Jób érsek kérelmére az érsekeknek ajándékozta a várhegyen emelkedő királyi palotáját. Sz.-Lőrincz-tem\)\om tehát az esztergomi Víziváros előtt már fennállott, mivel Imre a Hévíz tavától a nagy Duna kikötőjéig elhúzódó, akkor még sik telkeket szintén a káptalannak adományozza. Csak IV. Béla adta meg 1293-ban az érseknek az engedélyt, hogy tisztjei, jobbágyai és szolgái számára a vár alján új várost építhessen. Az érseki városka határait a várhegy tövében fakadó meleg forrástól1) egy Veprech nevű toronyig szabta ki a fejedelem. Minden szombatra hetivásárt engedélyezett, de a régi Esztergom (vicus Strigoniensis) jogainak sérelme nélkül.2) Minthogy pedig 1202-ben, midőn az érseki oklevéltár első Ízben emlékszik meg Sz.-Lörincz-templomról, még csak a román építészeti mü- izlés volt ismeretes hazánkban, ezen templom eredeti építészeti alakját románnak kell képzelnünk. Újabb hivatkozás történik Sz.-Lörincz-templomra, midőn IV. Béla 1264-ben Csúthon megalapítja Sz.-Leustach monostorát és ennek adományozza Sz.-Lörincz temploma körül a város árkán innen és túl levő 70 curiáját, az azokhoz tartozó szántóföldekkel. Már itt említi Béla király Poznan uraság palotáját és kertjét, mely a város árkán kivid esett, és azt állítja, hogy itt a birtokok* még nincsenek szabályosan felmérve. 1288-ban a káptalan Miklós varga és jobbágyától, kinek háza a Hz.-Lörincz-teuip 1 omma 1 szemben, leégett, — mivel adót nem űzetett, —- a telket elveszi és Mihály szabónak adja át. Hunt Pázmán Benedek gróf palotája a Sz.-Lörincz-templom temetője előtt áll és egy 1291-iki okmány értelmében a prémontreiek sághi prépostságának adománvoztatik. Ezen végrendelet szerint Sz.-Lörincz temploma az azt környező temetővel együtt a város árkán belül vala; a templomtól az árkon keresztül egy hid vezetett át azon kapuig, mely szintén Sz.-Lörinczröl vala elnevezve. *) Hogy ezen meleg forrásból mily régen vezetik fel a vizet a várba, arról Pecsevi török iró, ki Esztergomnak 1543-iki elfoglalása alkalmával mint szemtanú jelen volt, ekként tanúskodik (I. 251.): «A magas hegy szélénél, melyen a vár áll, a Dunától 40—50 rőfnyivel befelé, egy hévforrás van, melynek vizét a mester igen ügyes módon felfogta és csatornába vezette. Ugyanis e földalatti csatornával a hegy tövéig vezetvén, két ember magasságnyira felvitte, itt aztán a viz egy medenczébe folyik, melyből egy nagy kerék bronzból való szűk csöveken út felhajtja a vúrhá, hol olyan gazdag forrás van, hogy éjjel-nappal folyik. A keréktől a várban levő forrásig 400 rőf. 2) Knauz «Monumenta Eccl. Strigoniensis» 151. és 331. sz. oki.
