Prokopp Mária: A garamszentbenedeki úrkoporsó az esztergomi Keresztény Múzeumban (1982)
András ábrázolását követi, de a sematikusabb arc, az elnagyoltabb szakáll és bajusz, a kissé erőltetett kézmozdulat szerényebb tehetségű mesterről tanúskodik. Júdás Tádé apostol ruhájának redőzete olyan, mint e szobroké, de arca inkább az ifjabb Jakab mesterének kezére vall. Ugyanaz a kéz faraghatta Máté merev, személytelen arcát, amelyik a ruha redőzetét kemény, párhuzamos váj átokkal alakította ki. Más mester készítette János és Fülöp gondtalanabb arcát, a csigákba kunkorodó hajjal. A Fülöp apostol karján nagy ívben átvetett köpeny szára drámaibb hatású, dinamikusabb, mint a többi ábrázoláson. Az őrök alakjait realisztikusabb, életszerűbb művészi megmunkálás jellemzi. Bár ezek az ábrázolások nem olyan karikatúraszerűek, mint például Erasmus Crasser 1480 körül készült táncoló hgurái a müncheni régi városházán, a törekvés mégis hasonló. Az úrkoporsó valamennyi ábrázolásán szembetűnőek a dekoratív formák. Ez arra utal, hogy azúrkoporsó szobrászati díszítése a késő gótikának abból a szakaszából származik, amelyben az internacionális gótika esztétikai öröksége még elevenénél, de a 15. század közepétől tért hódító szigorú stilus jegyei is ismeretesek már. Ez utóbbiak alapján az úrkoporsó készítési idejét az 1470-80-as évekre tehetjük. A testetlen, átszellemült gótikus formák uralkodó szerepe azt is jelzi, hogy a mű a nagy európai művészeti központoktól távol eső, zártabb körű műhelyben készült. A Garant völgye, az Alacsony-Tátra alatti rész volt ilyen zártabb vidék. A közeli bányavárosok a gazdag nemesfémlelőhelyek, főképpen az aranykitermelés révén már a 14. századtól gyorsan fejlődtek, a 15. században már országos jelentőségűvé váltak. A művészeti élet is követte ezt a fejlődést. Gondoljunk csak a királyi pénzverés során meggazdagodott Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya jelentős gótikus templomaira és lakóházaira. Ga- ramszentbenedek ősi bencés apátsága is - 1. Géza király alapított^ 1075-ben - háromhajós gótikus csarnoktemplommá alakult 1380 körül. A 15. században készült el belső berendezése, és a kolostor épületét is ekkor újították meg. Az utóbbiból csak gyér, de annál beszédesebb töredékek maradtak ránk, amelyek Zsigmond király budai palotájának faragott köveivel és díszes kályhacsempéivel rokonok. A templom fennmaradt oltárai közül a legkorábbi 1427-ben készült, Zsigmond király udvari emberének, Miklós kanonoknak 32
