Prokopp Mária: A garamszentbenedeki úrkoporsó az esztergomi Keresztény Múzeumban (1982)
mellett az ugyancsak a földre zuhant őr mereven fölfelé tekint. Itt a középső őr is páncélt visel, és jobbjával a vele együtt eldőlő pajzsát fogja, baljában bizonyára a már hiányzó lándzsáját tartotta (nyolcadik kép). Fején turbánszerű sapka, nagy piros gombbal. Az utolsó őr, fején piros sapkával, hosszú, bő, magas nyakú, galléros köpenyben és hosszú szárú csizmában, szintén ülő helyzetben tartja balját védekezve a vakító fényesség felé (kilencedik kép). Az úrkoporsó sírládájának oldalait a négyzetes keret hat centiméter mélységű négyzetes mezőkre osztja, amelyekben az ábrázolások átlag nyolc centiméter magas reliefek. A háttér csupasz deszkafala eredetileg festett lehetett. Erre utalnak a kereteket övező kék és piros sávok. A domborművek színei is igen megkoptak. De így is könnyen elképzelhető, hogy eredetileg a zöld és barna sziklás háttér előtt az aranyozott páncélok és köpenyek csillogása volt az uralkodó, amelyet a piros és a zöld szín tovább élénkített. A sírládáról szólva végül meg kell említeni, hogy a domborművek felett látható öt-tíz centiméteres üres felület helyén egykor faragott mérművek lehettek. A sírláda fölé merészen felfelé törő, gazdagon díszített gótikus architektúra emelkedik. A karcsú féloszlopokon nyugvó egy méter magas, mérműves, szamárhátíves baldachinok alatt a tizenkét apostol szobrai állnak. Az átszellemült gótikus ábrázolások sorából csak a homlokzaton álló két 19. századi szobor válik ki. Az apostolok sorrendje feltehetően az eredeti. A homlokzati szobrok eredetileg a főapostolokat, Pétert és Pált ábrázolhatták. Az apostolok mint az egyház tartópillérei jelennek meg a gótikus katedrálisok kapubélleteiben, a templomok szentélyeiben és hajóinak pillérein, a keresztelőmedencék talpazatán - hogy csak a leggyakoribb szobrászati ábrázolásokat említsük. Ez a gondolat a Bibliából ered (Efézusi levél 2, 19-22.), és később a teológiában központi helyet foglal el. A klasszikus gótika egyik remekművén, a ix. Lajos francia király által Krisztus töviskorona-ereklyéjének őrzésére építtetett párizsi Sainte-Chapelle (1244-48.) pillérein is az apostolok szobrai állnak. Ezt a kápolnatípust az európai művészetben számos példa követi. így a 14. század második felében ív. Károly császár palotakápolnája, az aacheni székesegyház szentélye, amely Nagy Károly ereklyéit őrzi. A magyarországi emlékek közül gondoljunk a pozsonyi ferences templom Szent János-kápolnájára 19
