Prokopp Mária: A garamszentbenedeki úrkoporsó az esztergomi Keresztény Múzeumban (1982)
Az európai emlékanyagban a legkorábbi Krisztus-sír az észak- németországi Wienhausen templomában maradt fenn a 13. század végéről. A nyeregtetős festett faláda oldallapja lehajtható, hogy a sírban levő halott Krisztust jelképező szobor látható legyen. A svájci Fribourg közelében lévő Magerau cisztercita kolostor 1330-1340 körül készült szentsírja négy lábon álló faszekrény, felnyitható nyeregtetővel. A szekrény oldalán négyes osztású árkádsor alatt a húsvéti sírhoz siető három asszony, valamint Mária és János szobrai állnak. Hasonló ehhez az 1450-1460 körül készült és a svájci Baarból a zürichi Landesmuseumba került, fából faragott szentsír is. A kőből alkotott monumentális szentsírok egyik legkorábbi emléke az 1330 körüli évekből való, és ma is látható Freiburg székes- egyházában. Itt a szarkofág tetején fekszik a halott Krisztust ábrázoló dombormű, körülötte a három siratóasszony, a kenetes edénnyel és két tömjénező angyal helyezkedik el. A szarkofág oldalán az alvó őrök domborművei láthatók, és a sír felett gótikus baldachin emelkedik. A freiburgi szentsírral közel egykorúak, de ma már csak töredékeikben ismertek a baseli, a strasbourgi és a halberstadti dómok szentsírjai. Hasonló felépítésű volt a wroclawi Corpus Christi templom 15. század végén készült Krisztus-sírja is. Ezek a kőből alkotott szentsírok a kor síremlékeihez hasonlóan fal mellett álltak. A szabadon álló, gazdagon díszített szentsírok csak a késő gótika korában terjedtek el. Ezek többnyire fából készültek, s alig néhány maradt meg közülük. A megmaradtak között különösen jelentős a garamszentbenedeki apátság úrkoporsója. Közel egykorú vele a salzburgi Szent Blasius-kórháztemplom és a karl- marx-stadti (chemnitzi) Szent Jakab-templom Krisztus-sírja (1480 körül). Nem sokkal későbbi a zwickaui Mária-templom több mint öt méter magas toronyszerű felépítménnyel koronázott, oldalain faragott levéldíszekkel ékesített, teljesen zárt szentsírja. A garamszentbenedeki úrkoporsó liturgiái rendeltetésének megfelelően (első kép) húsvét előtt három napon át az oltár előtt állt. Hátsó oldalával fordították a templomi gyülekezet felé. Itt a sírláda egy méter széles és magas oldalán a húsvét reggel a sírhoz látogató asszonyokat mutatja be a dombormű (második kép). Ez a jelenet az ókeresztény művészetben magát a feltámadást jelenti, csak a 14. századtól kezdve ábrázolják a sírból kilépő vagy a sír felett lebegő feltámadt Krisztust. Az asszonyoknak az angyallal 12
