Prokopp Mária: Az esztergomi várkápolna XIV. századi freskói (1966)
utalás a feltámadásra. Ez utóbbit látjuk a VI. századi Rabulas Evangeliariumban a firenzei Laurenziana könyvtárban. — A bizánci művészetben a feltámadás helyett Krisztus pokolra-szállását ábrázolják.9 A feltámadás tényének legrégibb ismert ábrázolását az Ottó-kori művészetben ismerjük II. Henrik Evangelia- riumában az 1020-as évekből (München, Staatsbibliothek Cím 4454.), ahol Krisztus a nyitott szarkofágban áll frontálisan a győzelmi kereszttel és áldó gesztussal. Ugyanez a típus él tovább a XII. században már mozgalmasabb formában: az előretolt szarkofágfedél mögött áll Krisztus a sírban, előtte két őr, az egyik alszik, a másikat pedig a hirtelen fénv ébreszti föl. így látjuk a római S. Paolo fuori le mure bazilika XII. századi húsvéti gyer- tyatartóján, amely egyben a legkorábbi ismert itáliai feltámadásábrázolások közé tartozik. Még a XIII. században is inkább csak liturgikus könyvekben és egyházi eszközökön vagy üvegablakon (Assisi, S. Francesco felsőtemplom) látjuk a feltámadás jelenetét, és általánossá csak a XIV. században lesz, amikor a falképek és táblaképek egyaránt bemutatják e jelenetet a passió ciklusok keretében. A feltámadt Krisztus alakjának monumentalitása és a térbeliség növekszik ezeknél az ábrázolásoknál. Azonban még Giotto is csak az üres síron ülő angyalt, a sír körül alvó katonákat és a Noli me tangere jelenetet ábrázolja a padovai Arena kápolnában, és Duccio Maes- táján is csak az asszonyok látogatását látjuk. Az assisi-i S. Francesco alsótemplomban azonban már a feltámadás akcióját ábrázolja Pietro Lorenzetti tanítványa (13. kép). Krisztus éppen lép ki a sírból, jobb lába a szarkofág peremén, a bal még a sírban. Krisztus jobbjában a feltámadási zászló. A szarkofág teteje a sír mögött ledöntve. Az előtérben hat alvó katona ül különböző helyzetekben. Kétoldalt hat-hat repülő angyal zárja le a jelenetet. Hasonlóan látjuk a feltámadás jelenetét Ugolino da Siena táblaképén (London, National Gallery), ahol a sziklás háttér előtt elhelyezett nyitott szarkofágból Krisztus frontális beállításban bal lábbal lép a sír peremére, a feltámadási zászlót baljában tarjta. A köpeny csak a bal vállát és az alsótestet borítja. A sír előtt három alvó őr látható. Hasonló komE ozíciós elrendezést látunk az assisi-i S. Chiara szentség- ápolnájában, éppúgy, mint a firenzei S. Miniato al Monte főoltárképén (Agnolo Gaddi). A XIV. század közepén, az 1348. évi pestis után a képzőművészetben a transcendentális szemlélet kerül előtérbe.10 A feltámadás jeleneténél az akció helyett inkább a sír felett lebegő diadalmas Krisztust ábrázolják a művészek. így látjuk a firenzei S. Maria Novella spanyol kápolnájában Andrea de Firenze freskóján (14. kép), ahol a nyitott síron ülő két angyal fogadja a sírhoz jövő asszonyokat, míg Krisztus a sír felett felhőkön lebeg. — Hasonlóan ábrázolja a feltámadás jelenetét Niccolo di Pietro Gerini is a firenzei S. Croce sekrestyéjében, ahol Krisztus mandorlában frontálisan lebeg az üres sír felett három-három angyal kíséretében, a sír előtt pedig alvó őrök láthatók különböző helyzetekben. — Jacopo di Cione táblaképén (London, National Gallery) a lezárt szarkofág felett lebeg Krisztus angyalok nélkül. Jobbját áldó mozdulatra emeli, baljában a húsvéti zászlót tartja. Testét bőredőzetű köpeny fedi a ruha felett. Az esztergomi freskótöredékek — a 27. 28. számúak — arra engednek következtetni, hogy a nyitott sírból éppen kilépő, feltámadó Krisztust ábrázolja a művesz, jobbjában a húsvéti zászlóval. Ez az ikonográfiái megoldás a datáláshoz is támpontul szolgál, vagyis utal arra, hogy az ábrázolás 1348 előtt készült. A 10. ii. számú töredékeken a felfelé tekintő férfifejek Krisztus mennybemenetelének ábrázolására utalnak, közelebbről a mennybemenetelnél jelenlévő, felfelé tekintő apostolalakra. (15. kép) A mennybemenetel legkorábbi ábrázolását a müncheni Nationalmuseum IV. századi elefántcsont-plakettjén látjuk, ahol Krisztust az Atyaisten jobb keze emeli fel. A római Santa Sabina templom V. századi fakapujának domborművén két angyal emeli Krisztust az égbe. A jelenet legkorábbi monumentális ábrázolását a római S. Clemente bazilika őrzi a IX. századból. E falképen 22. A 9. sz. feliratos töredék Esztergom Krisztust mandorlában szintén angyalok viszik felfelé, míg lenn Mária és az apostolok állnak szt. Vitussal és IV. Leo pápával. A XI. századtól azonban mindinkább előtérbe kerül I. Gergely pápa felfogása, hogy ,,sua virtute fertur”. A képzőművészetben e felfogás ábrázolásának három változatát ismerjük. így vagy angyalok felhőt tartanak Krisztus lábai elé, és csak Krisztus felsőteste látszik, amint saját erejéből száll fel, — pl. a chartres-i katedrá- lis nyugati homlokzatának baloldali kaputimpanonján, — vagy Krisztusnak már csak a lába és ruhaszegélye látszik a felhők alól, amelyet Mária és az apostolok tekintetükkel követnek, amint pl. az esztergomi Keresztény Múzeum XV. századi osztrák táblaképén látjuk (nr. 55.110.) Ez az ábrázolás követi leginkább az Apostolok Cselekedetei leírását: ,,S felhő vévé fel őt szemük elől”. (1, 9.) — A harmadik ábrázolási típus szerint Krisztus teljes alakja látszik, amint dicsőségesen, gyakran aureolában emelkedik fel. így ábrázolja pl. Niccolö di Pietro Gerini a mennybemenetel jelenetét a firenzei S. Croce sekrestyéjében és a pisai S. Francescoban (16. kép), Andrea da Firenze a Santa Maria Novella Cappella degli Spagnoli mennyezetén, vagy Agnolo Gaddi a S. Miniato al Monte főoltárképén.11 Giotto falképén a padovai Arena kápolnában Krisztus felhőn állva, jobbra fordulva, kezét felfelé nyújtva emelkedik fel, míg kétoldalt röpülő angyalsereg kíséri. A kép alsó részén a tizenegy apostol Máriával együtt térdenállva hallgatja a hegyen megjelenő két angyal szavát (17. kép). Az esztergomi töredékek az apostolok jobboldali csoportját mutatják, ahol Giotto képéhez hasonlóan hat apostol jelenik meg. A baloldalon öt apostol és valószínűleg Mária állt, bár erre nézve a töredékek nem adnak útmutatást. — A 12. számú töredéken az apostolfejek felett ferde vonalú szegélycsíkok húzódnak, amelyek '0l5?lTQör?S Tv/ierofiPRGe/Tíorc ^virei ons seeuioo ttöi irc mm m oftflTiont 22a. A 9. számú töredék feliratának kiegészítése 83
