Prokopp Gyula: Jelinek Ferenc festő (1978)
2. Jelinek Ferenc: Szt. János evangélista (Esztergom, freskó a belvárosi plébániatemplom szentélyében) tergom vármegye és város orvosa és Pucz József szenátor.^] Jelinek Ferenc festői tevékenységéről a következő további adatokat sikerült felderítenünk: Mária Terézia királynő halálakor a város által rendezett gyászünnepségre ő festette selyemre a királyi címert és ezért 14 forintot kapott, továbbá 21 forintért megaranyozta a korona és a kard fából készült másolatát. [6] 1785- ben az érseki uradalom megrendelésére Simon és Judás apostolokat ábrázoló oltárképet festett a bajóti templom főoltára számára. A képért 40 forintot, a keret asztalos- és szobrászmunkájáért, valamint aranyozásáért 14 forintot kapott. [7] 1786- ban 24 forintot vett fel ugyancsak az érseki uradalomtól a kemencei templom Szűz Mária születését ábrázoló főoltárképének átfestéséért (,,vor iber Mahlung”).^] Ugyanebben az évben festette és aranyozta az újonnan épült nyergesújfalusi vendégfogadó cégérét, amely ovális pajzson oroszlánt („Löwe in der Grube”) ábrázolt, üzért 10 forintot számított fel. [9] 1787. március 31-én 960 forint végösszegű költség- vetést nyújtott be az érseki uradalomhoz a nagy börzsönyi ríj plébániatemplomban végzendő munkákra az alábbi részletezés szerint: a falra festendő főoltárkép, továbbá szt. Miklós vászonképe kerettel és aranyozással, a kettő együtt 400 forint, — új tabemákulum és hat gyertyatartó az asztalos- és szobrászmunkával, valamint a festéssel és aranyozással 160 forint, — a szószék festése és aranyozása 180 forint, — két nagy képkeret festése és aranyozása 80 forint, — az orgona festése és aranyozása 140 forint. Ormosdy István jószágkormányzó sokallotta Jelinek felszámítását és nem vele, hanem Spiegler Mihály és Zollinger Antal festőkkel, Endhoffer Mátyás asztalossal és Carillio szobrásszal végeztette el a munkát, akik összesen 467 forintot és 30 krajcárt kaptak. [10] A nagybörzsönyi festés költségvetése még Esztergomban kelt,_ de ez az utolsó adat Jelinek esztergomi tevékenységére. Úgy látszik, e munka elnyeréséhez fűzött reményének meghiúsulása indította arra, hogy Petheő Jakabnak, a nemzeti iskolák pesti felügyelőjének (Petheő Sebestyén esztergomi városbiró fiának) pártfogásában bízva Pestre költözzék és ott, a mai Deák Ferenc tér egyik házában[i 1 ] rajziskolát nyisson. Pest város tanácsa július 19-én foglalkozott Jelinek kérelmével, melyben Petheő Jakabra hivatkozva bejelentette iskolanyitási szándékát, és anyagi támogatást kért addig is, amíg a felsőbb hatóság kötelezővé nem teszi a rajzoktatást és így rendszeres fizetést kaphat. A tanács — az 1786. június 6-án kelt 23701. számú helytartótanácsi rendeletre hivatkozva — teljesítette Jelinek kérését és magára vállalta Jelinek lakásának (és egyben iskolájának) évi 170 forintot kitevő bérét. [12] Kregár Mihálynak, Pest város consuljának 1791. évi jelentéséből tudjuk, hogy kezdetben 26 növendéke volt Jelineknek, akik havi 45 krajcár — 1 forint tandíjat fizettek. A tanulók száma azonban állandóan csökkent, utóbb már csak 10 tanuló látogatta az iskolát, mert a mesterek vonakodtak megfizetni inasaik tandíját. Kregár sürgette, hogy rendszeres fizetést állapítsanak meg Jelinek számára. Ezzel elindult az ügy a bürokrácia szokott útján, de Jelinek haláláig sem nyert elintézést. [13] (A halál dátumát nem ismerjük, de nem sokkal 1793. május 1. előtt kellett bekövetkeznie.) 3. J$«inek Ferenc: Szt. Márk evangélista (Esztergom, freskó a belvárosi plébániatemplom szentélyében) 76
