Prokopp Gyula: Az esztergomi „királyi város” a 18. században (1981)
mer-háznspilr volt n tulajdonos. Donner János 1795-ben meghalt (66 íves korában), «le özvegye tovább Is Itt lakott; meghalt 1824- ben, 70 íves korái Kin 103 1709/30. — 1714-lKm Pullió visszakövetelte n házat Tere- nyeylöl. Tercnyey hajion«tö volt erre, ha I’athó megtéríti a házba beépített értéket. Patti«') ezt megígérte, <lc nem tartotta meg ígéretét, (1714/67.) — Zelcsy Amlnis a Splényi ezred kapitánya volt, aki a franciák és a törökök elleni harcokban szerzett énlemeiért 1717. október 28-rtn címeres nemeslevelet kapott, amelyet 1718. augusztus 12-én hirdettek ki Ksztergom vármegyében. 1722-ben a királyi város szenátorrá választotta, utóbb pedig a város országgyűlési követe volt. Meghalt 1725. október 28-án 75 éves korában, özvegye 1771. május 30-án halt meg 80 éves korában. Mindketten n belvárosi ferences templom kriptájában vannak eltemetve. 104 „Novum protocollum conventus Strigonlcnsis In űrbe regia ... MDCCLXXVIII.” elmft kéziratos könyv az esztergomi ferences rendházban (VIII. fejezet) — továbbá: Prokopp Gyula: IV. Béla király sírja. (Komárom megyei múzeumok közleményei — I. (1968) 197. old.) 105 1713(73106 1784/182,195, 218, 278. — 1785/30, 97. — Ekkor szüntettek meg a templom mellett volt „belső” temetőt. 107 1752/452108 Malonyai Pál az 1663. évi párkányi csatában elesettek emlékére állíttatta a kápolnát, akik között volt édesapja is. A levágott fejeket a Strázsahegy alján temették el n törökök. „. . . pro. unimabus nobllium llungarorum ct militiae Gcrmanicac, qul una cum parente meo in proelio contra Turcas ad Parcan occubuerunt, corumquc capita per Turcas ad montem Stracza hegy vulgo vocitn- tum portuta et Ibidem tumuíata sünt, ac in eodem loco pruedicta capella a me erccta ...” — moffdja Malonyai Pál végrendelete. — 1795-ben lerombolták a kápolnát, csak az előtte állott kicsiny Szentháromság-szobrot kímélték meg. Később ezt a szobrot ismételten áthelyezték, jelenleg a kertvárosi plébániatemplom előtt áll. — Az 1663. évi párkányi csatáról részletes tudósítás olvasható Auer János Perdinánd naplójában. (Lukinicli Imre: Auer János Ferdinand naplója — Bp. 1923.) — Oracsck Ignác rajzait a MOI, őrzi (li. 153. Pálos iratok — fásé 226 p. 54 — 56.) 109 Documenta artls Paullnorum — MTA művészettörténeti kutatócsoportjának forráskiadványa — Bp. 1976. 2. füzet, 123. oldal. — Sem a képek, sem a elmer nincsen már meg. 110 Ennek az emeletes épületnek földszinti helyiségei boltozottak, valószínűleg a 18. században épült. 1777-ben Stadl József, a századfordulón pedig Adami Márton, az Eszterházy-uradalom felügyelője volt a tulajdonos. in Az ajándékozási okmány szövegét közli: Odoricus lialá- zsovits: Brevis história convcntum ordinis S. Francisci Scraphici reformatae provinciáé S. Mariae in Hungária. — Pozsony, 1869. H2 A „Novum Protocollum” szerint megvásárolták Szolesány Márton csizmadia házát 45 forintért, Shika Pál házát 30 forintért, Diószegi Ferenc házát 50 forintért, Takács János hazát és pincéjét 100 forintért, Svichora András házát 10 forintért, Nagy János romos pincéjét (desolatum cellarium) 20 forintért, Keserű Ferenc házat 28 forintért, Högi György házát 100 forintért és egy név szerint meg nem jelölt kovács házát 40 forintért. 113 Széchenyi György adománylc-velél (Pozsony, 1690. február 9.) közli Balázsovits a már idézett művében. 1141716/2. — 1717/8-11. —1719/25. — 1720/22. — 1721/265. - I73Ő/77- — 1746/146. — 1753/675,677. 115 A ni —Í14. jegyzetekben említeti fonásokon kívül használtuk még a ferences templom toroiiygonibjálmn elhelyezett iratoknak a rendházban őrzött másolatát is. 116 Prokopp Gyula: Lucas de Schram — Művészettörténeti Értesítő — 1966. 3 — 4. szám. 117 P. L- — Töredékes ferences iratok. 118 Hantschcl Antal esztergomi helyettes harmincadosnak a budai kamarai adminisztrációhoz intézett 1712. december 12-1 jelentéséből. (Thaly idézett műve — 807. oldal.) 119 1717/37- - 1718/2, 47. 120 1723/58. 121 M. O. I,. — P. 592. A Sándor-család levéltára — Tomus O. 122 1770/141. 123 1707/3. — 1713/28. — 1722/340. - 1723/40. 1241726/17,26,43,44- . . . 125 Mikor a császáriak visszafoglalták Esztergomot, Szilágyi Ferenc a családjával együtt falura menekült. Mikor 1711 -Iron visz- szatértek, a piactéren, az akkori városház kozc-léla-n volt házukat n várörséghez tartozó Pctry Jnno3 kapitány kezén találták. Házukat visszakapták ugyan, de meg kellett térftcuiök PelryiK-k a ház javítására fordított 100 forintot. (1711/36, 38, 40.) 126 1714/5, «2. 2271742/151. — 1743/219, 234-240, 257 — 260. — '1744/31. 1745/88, 93. 128 1748/132. — 1756/47, 89, 124, 131, 138, 139. — A munka során kitermelt földdel és kövekkel a Duna-utcát töltötték fel. 1291757/240,247,259,299,- 1758/85,95, 102,128,- 1759/31, 79, 104, ni. — 1760/63. — 1762/581, 594. - Valamint a következő irutok: 1757, fasc. j. no. 2. — 1759. fasc. 3. no. 40. és fnsc. 6 tlo. 7. - A lebontott homlokzat négy kőoszlopát a simontornyal ferences templomnak adta n város. 130 175(1/129, 131. - továbbá: Prokopp Gyula: Jelinek Ferenc festő — Művészettörténeti Értesítő — 1978. I. 131 1762/646, 660, — 1774/47, 216, 219, 251. 132 1780/498. 133 1765/24, 42, - 1767/235. 266. 134 P. I„ — 1789. évi vlsitatio. 135 Az 1789. évi visitntio és dr. Gergely! Ottrnár (Nyílra) szó- licll közlése. 136 1785/852. 1371716/29. — 1717/44- - 1718/75. 138 1718/81. — „llévlztorok" is (1741/107.) 1391778/263-264, 140 K. I,. — A város levéltárának 1842-1- 41. jelzetű irata. Ehhez van mellékelve Kiss Gábor mérnök helyszínmjza. 141 1722/384, 387. - 1725/157. - 173Í/303, 308, 333142 A díszes kiállítású céhlevél nz esztergomi Balassa Bálint Múzeum gyűjteményében ván. 143 Vágyás a nemesek a céh kötelékébe man tartozó iparossal is építtethetnek. 144 P. I,. — Az érsekség esztergomi uradalmának számadásai a megfelelő évekből. 145 1786/450. 146 A 109. jegyzetben említett „Documenta" 2. füzet, 125 oldal. 147 Mindkét rajz a P. I,. rajzgyűjteményében van. 148 1753/82,93. — 1761/411. — Később a „Jó Pásztor-kápolna” név lett általánossá. Jélcnlcg a belvárosi tcmclö ravatalozója. 149 Lásd a 144. számú jegyzetet. 150 1740/40. Illetőleg 1744/10 —11. 151 A bélai építkezéssel kapcsolatban Török Andris pert indított Mayer Jakab ellen. A per iratai a Komárom megyei levéltár őrizetében levő Esztergom városi iratok között vannak 1782-12-5. jelzet alatt. Ezek az iratok bőséges adatokat tartalmaznák Mayor Jakab bélai épületeire vonatkozóan. Ugyanitt van Stupiczky Jánosnak, a kamarai birtokok prefektusának (bqnorum eamerulium pro cfcctus) Pesten, 1784. január 15-én kelt bizonyítványa Mnyer Jakabnak a kamarai birtokokon emelt épületeiről. A piliscsahaí templomról azt Írja, hogy bármely királyi városban megfelelő lenne és már á földrengés próbáját is kiállotta (cuicunque etiani civltati regiae accommodam et per terraemotum quoque iám authentlcatam). Ügy jellemzi Mayer Jakab munkásságát, hogy szorgalom, hozza értés és tartósság tekintetében még egy pártísl építésztől sem lehetne többet kívánni (ea cum diligentia, artisqlie- et expericjtliae suac laudabili cum successu, ut spectata soliditaÜs et durabilitatis ratione, ut a Parislensl quidem consimilis artls perito murariörüfn magistro plus exoptari possit. (Ezért bízták meg őt az említett további épületek tervének és költségvetésének elkészítésével is. Itt vall továbbá Giilzler Jánosnak, az esztergomi káptalan és szcmtnárinnl fiskálisa nak Esztergomban, 1784. március 20-án kelt blzonyitványn is. mely szerint az uradalmi birtokokon szükségessé vált építkezéseket az uradalom teljes megelégedésére végezte (complura eaque majoris ajtcnlionis, quae hucdum posuit in gremlo hulus domlnil tiolific-i.i, non solum ad leges artis suae, séd et ciűn satisfactione domiimll laudabillter posuerit et exstruxit), ugyanígy a lekéri plébánia építését is. 152 A tervrajz a P. L. rajzgyűjteméiiyében van. 153 RévhelyI idézett müve és Bonistté, Wnllon Émtua: Vác művészete a XVIIL században — I!p. 1935. 154 Az esztergomi kőmives céh ismételten tiltakozott Or.iesek munkavállalása ellen. (1759/110. és 1760/198.) 155 Lásd a 144. jegy-zetet — Itt említünk meg egy adatot, mely arra utal, hogy Oracsek Komárom előtt Esztergomban lakott Az Eszrergom-bclvárosl plébánia anyakötiyve szerint ugyanis 1739 február 14-én meghalt Oracsek Ignác 2 éves leánya. Az 1759 i" évi adókivetés szerint pedig a 2. quadrans 103. számú házában lakot! egy „Tgnathis Oracsek”, aki 50 dénár adót,tartozott fizetni. ■ 1561715/20. »57-158 Lásd a 144. jegyzetet. 159 P. L. — Visitatio-sorozat — über 206. (supplenicntum) A Sehaden-családnak — Andráson és Lénárdon kívül — még két tagja szerepel Esztergomban: György, aki 1772. április ii-én hal meg és Jakab szilnkészltő (restiarius), aki 1742-ben munkát végzet: a város számára (1742/181,) Valószínűleg rokonuk volt Schadei János Mihály budai kőinlvesmester Is, akit Kévhelyl cnitll a mái idézett művében. 160 lásd a 144. szánni jegyzetet, továbbá u gutái urailaloii 1771 — 1775. évi számadásait. 161 1778/48. 162 Kaposy János: A kamara építészei Mária Terézia és II. Jó zsef korában. — Századok — 1924. I VÁRÓ AR I eszi ergo** Ű6203 I 22
