Prokopp Gyula: Az esztergomi „királyi város” a 18. században (1981)
(litt építkezésnél Ma ver Krisztián Esztcrgouion kívül is i piu tt. igv I73 I (■,. evekben a péli féili I szent kérészi i templomot. i pi I pi Ihmi a szobi plcliáuialiázat, 1711 Inai jiedig a iliininsi tfiiijilmiii>t. 11507 Mayor Jakab kéímívesmester (Krisztián fia) lisztor- goiuhuu született 171p szeptember pán, meghalt iSn>. körül. 1 y< • 1 -1 n il vi lii k fi’l a polgárok linzi’. 17(1(1 bau az, fli’i’ta connimnitas, 17(1'i-bi'ii periig a külső tanács lapjává választottak l-Vliigvisit a városház is a gimnázium építé sirc, 17 's3 bon telepítette a belvárosi plébániaházal, 1700- lieii pétiig a varos új téglaházát. Számos Esztergomon kívüli épületéről tudunk. 1 772 1 78.) években Török András tábornok bélai birtokán kastélyt, templomot és gazdasági épületeket épített 00 000 forint értékben végzett ipítke- ziAt a budai klarisszák egykori birtokain. így ő építette a piliscsabai plébániatemplomot is vendégfogadót, valamint a esőim iki pincét A kamara annyira elégedett volt munkájával, hogy vele készíttette el a leány vári templom és a ceglédi magtár tervét is. Eveken át ő volt a felügyelője az esztergomi káptalan és szeminárium, valamint a lekéri apátság birtokain történt építkezéseknek és alapjától kezdve felépítette a lekéri plébániaházat. 151 Még 1 771- licn tervet é-s költségvetést ké-szített a siittői plébániatemplom építéséhez, ez a terv azonban nem került kivitelre. [15z] Oraesek Ignác komáromi építőmester 1 770-ben, t'.ras- salkovies Antal ajánlására került Budára, a királyi palota építkezéséhez. 1755-ben Budán polgárjogot nyert és a céhbe is felvették 1 755-ban tervet készített a váci székesegyház felépítésére, ile terve nem került kivitelre.; 155 I 1 757- hen Grassalkovies Antal ajánlására őt bizt a meg az esztergomi királyi város a plébániatemplom építésével és 1750- beu ő építette újjá a márianosztrai pálosok esztergomi házát. Yalós.'.inííli’g o építette a Deák Eirene idea 5 számú házai is 15| I 17(1.!. óla ('ivóit az esztergomi várhegyen lolvéi építkezés vezetője. Eleinte ,,nmrariits Budensis"- ként említik éil a számadások, de késéíbb a Vízivárosban telejiedetl le. ahol háza is volt. 17(17. október 21 én halt meg, (11 éves korában. Dolgozott az érsekség birtokain is, igy 1705-lmi javította a dnuamoesi templomot, 1766-ban l’árkáuvlian új templomtornyot épitett, 17(17-11011 (ledig ií építette a ki menet i templomot. | 155) Kainlmtli Gottfriri esztergomi szobrásznak háza volt a Duna-utcábau., 15(1; 171^-ben Simon János Dénárt kőfaragóval együtt oltárt készített a Víziváros régi plébánia- temploma számára Ugyancsak ők készítették ennek a templomnak a számára Keresztéi)- .Ágost prímás vörös- márványból faragott címerét, amely jelenleg a bazilika kriptájának falában van elhelyezve. [157 J Ugyancsak 1714-ben Rumi Ferdinand komáromi festővel együtt készítette a királyi város régi plébániatemplomának főoltárát. 1715-lxn elvállalta a királyi város piacán felállítandó Szentháromság-szobor készítését, de a munkát nem fejezte lie. Schaden András kőmives-pallért 1736. február 20-én vették fel a királyi város polgárai közé. Származási helvét és életkorát nem említi a város jegyzőkönyve. 1 76(1 május 20-én halt meg. (10 éves korában, tehát 16117. körül kellett születnie. 1740-ben 10 évre bérbe vette a város kőbányáját, 1740 42. évekbeli építette a fogadalmi kápolnát. 1743-ban ]K’dig a lielváros, régi plébániatemplomának tornyát. 1744-lien házat épített magának (ma. Beloiannisz u. 1.) 1743 17(12 között számos kisebb munkát végzett az érsekség esztergomi uradalmában, 1755-ben periig felépitette a kéméndi vendégfogadót.[158 | 1 738-ban a királyi város külső tanácsának tagjává választották. Vagyoni helyzetére utal, hogy 1760-ban 1000 forintos alapítványt leit a vízivárosi ferenceseknél.| 1501 1!)-13 A ilöniösi plélhínititrwplom. A Mi- • i:i- (más iiévJó Pásztor) kápolna, jelenleg a ifivárosi temető ravatalozója.
