Prokopp Gyula: Az esztergomi „királyi város” a 18. században (1981)
J7- Az egykori Komdromy-ház kapuja (llákóczi tér 3.) 11111 (L: 330.) A házal; 1778. évi osztályozása alkalmával már mimlkél liá/.al a Szécheilyi-tércn levő házakkal együtt — az 1. osztálvlia sorozták (accedent ilnis praeterea extra jH»rtain S. Laurent ii situatis (IoiiiíImis 1) Lrancisci senioris Muzsik (IC; 330.) el sueeessorma Ladislai Komá- roiny (Ív: 249 )[i3yj A mostani munkák során van eltűnőben a Lőrine-kapunál volt szűkület utolsó nyoma is. Az 1842. évi felvételi rajz szerint a kapu Ívelső oldala előtti útszakasz mindössze 3 öl széles volt. [ 140] A nyugati házsor első házának kiugró részét már abban az. évben lebontották. Tovább szélesedett a tér azáltal, hogy a keleti oldalon, a Kossuth Lajos utca 2. számú ház újjáépítésekor a Ivómba által lerombolt épületek telkének egy részét Ive- építetlenül hagyták. Végül most lebontásra került a nyugati oldal valamennyi épülete. Belvárosi sétánk befejeztével — mintegy függelékül — röviden megemlékezünk az esztergomi kőmíves- és kófaragócéhről, valamint a nevesebb mesterekről és azoknak az esztergomi belvároson kivid levő alkotásairól. Az esztergomi kömivesek és kőfaragók már a 18. század elején céhbe tömörültek, de nem alkottak maguknak saját szabályokat, hanem a szintén szokásos, de egyszerűbb utat választva a budai kőniives-céh szabályait vi tték ál és ilyen módon annak „fiókeéhévé" (b'ilial-zöeh) váltak. Lnnék fejében évenként bizonyos összeget kellett fizetniük a budai céhnek, viszont a budai céh is törődött az esztergomival, igy például 1722-ben közölte vele a Budán megállapított munkabéreket. Lgyébkéut az esztergomi céh az esztergomi magisztrátus joghatósága alá tarVU- 8 T"r' *•/ “r“/ *** 3Í',. A l.őrinc-kapunál volt szűkület helyszlr.rajza 1842-ből. A patika-ház ina is áll. A Dcininger-há: kiugró részét még 1842-ben lebontották. A Deininger-liázztil süniben levő háromszögű területen állott a 1 mos sókáza. tozott (mnglst rutin supremus nmidum eontulverniorum magisler) Mikor a/ esztergomiak megfeledkeztek a budai céhnek járó fizetségről, a budai céh az esztergomi városi tanácshoz földiül panasszal.11 411 1770-Íven a helytartó- tanács él véiiytclenltittc a más céhtől kölcsönzött szabályokat. Kkkoi a/ esztergomi céh németnyelvű szabályzatot készített és annak jóváhagyását kérte Az 1770 június 4-én jóváhagyott céhszabályokat Lszti rgom vármegye ugyanazon év anyu ztiis 13 áll, a királyi város pedig szép tcnibci 20 áll Iliit kill* ki.11 12 I A szabályzat egyebek között kimondj 1. hogy a céh a közeli kom veken laké» mestereket is felvehet tagjai közé, de csak egyénenként, nem pedig fiók céhként. Idegen mesterek és a céhbe fel nem vett kontárok nem végezhetnek a céh munkakörébe vágé> munkát, de ez nem érinti a nemesi szabadságot.(143! A kömivesek munkabérét királyi rendelet, a kéiíarngókét a megye állapítja meg A könnyeseknél az inas és segéd- idő 3 3 év, a kőfaragóknál pedig 4 4 év Krdemcs még megemlíteni, hogy a helytartótanács nem teljesítette a városi tanácsnak u munkaidőre vonatkozó kérését. A szabálytervezet kimondotta ug> anis, hogy a segédek szombatonként egy éirával, a három nagy ünnep (karácsony, húsvét, piinkösd) előtt pedig két órával a szokásos munkaidő eltelte előtt abbahagyhatják a munkát. Lnnék teljesítését ellenezte a városi tanács, a helytartéitaiiáes viszont mint már szélt élten elterjedt szukát l (pro eonsvetlidinc jam passim recept a» jéiváhagyta a céhszabálynak ezt a rendelkezését Hartmann Antal kőmivesmester 1763-ban, Yáeról került Lsztergomba. < Iraesek Ignác kőmivesmester pallérjaként, Barkóezy ken ne érseknek esztergom-várhegyi építkezéséhez 1701 május 30-án halt meg Lsztergombaii, 50 éves korában így tehát mintegy 21 é-vcs lehetett. 3). Hartmann Antal 1783. évi terve a péliszcntkereszli kolostorépülethez. A templom már 1734 —3 ivekben felépült Maver Krisztián leire szerint. (Prlmási levéltár rajzgyfíj- teménye.) 2 MüvóMcUörtéuuti i.rU’.sili" <r* fT“rTfir^ i-y . .>nf; :
