Prokopp Gyula: Az esztergomi „királyi város” a 18. században (1981)
27- A ferences templom főoltára. 4.) megtörtént a templom mcgáldása, melyet Illés János kanonok végzett Az építkezés íjjabb szakasza 1 715-heu kczdéidötl Timin Mihály tartományfőnök és Uhlár Mátyás há/.fönök idejé- heu. Kkkor épült íel a kolostor Bottyán János utcai szárnya és zárult be a négyzetes kolostorudvar (quadruin). lízzel kapcsolatban említi meg a háztörténet, hogy három ölnyire kellett mélyíteni az nlajiokat. Eredetileg egyemeletes volt a kolostor épülete. A második emeletet 1875-ben, a harmadikat 1931-ben építették. sS. A ftlavnicai Sáuáor-család egykori háza (Jókai 11. 1.) (olMtlalt. a sarkon túl, a Mrárnsi pl/htlninlnh. 175vb.Hi, Dominkovits Modoszt tnrfninánvfniioksé;»i idején épült a zo ni magas torony Akkor még külön állót t a templomi esttől é-s esni. zsindellyel volt led ve l./t a te tőt vallotta fel 1K17 ben a l’aekli János terve s/.elint készült hagyma sisak A mostani hegyes sisakot i8s9-l»an kapta a torony 11 1 s I A ferencesek építkezését a szentély megépítése lejezle he. Erre voliatko/.éiau 175p májusában szerződött a rend l<neas de Sehratn soproni épltess/.el és festővel. Schram 1757-ig dolgozott a ferenceseknél Ezalatt felépítette a szentélyt és ezáltal hozzákapcsolta a tornyot a templom hoz, n szentély mögé |>edig tágas sckresl vét i. épített, ezt az utéitibit azonban 19 |z ben h boiitoll.il. Síin.un miire a főoltár is, az. oltárkép]« ! együtt; tovább;! ureliitektnui kas és történelmi írcskéiképckkcl dtsz.ilette nemcsak a szentélyt, hanem a hajé» és a kórus boltozatát is »1 1 (> Schram freskén nem maradtak reánk 1857-ben Sclmhctt Jakab prágai, i<ii.|-ben íredig Julimi nyiirai festő tijhéil kifestették az. egész templomot, de 111a már ezek situ sem k meg. Az. idők foly'amán a temploinhajéiban összezséifolé»dntl mellékoltárok egv részét az. 191.| évi restaurálás alkalma val eltávolították A ina meglevő mellékolt ári >k köz.iil a diadalív alatt, baloldalt állé> oltárt Kucklüudcr 1‘crenc várparancsnok állíttatta Xaveri szt Bereue tiszteletére, a diadalív jobb oldatéin pedig a Beicht inger-család emel teteit oltárt A hajéi első és második bollsz.akasz.ának kél oldalán nyílé» mellékkápolnákban levő oltárépitmények szintén a 18. századbéli valók, az. oltárképeket azonban gipsz-szobrokkal helyettesitették, egyes díszítő elemeket pedig eltávolítottak A templom déli oldalához simuló ,, lőrét téri” kápolna 1726-ban épült Kucklünder várparancsnok özvegyének, Thrüekl Beingnának sirkápolnájátil, aki végrendel. t ében jelentős összeget hagyott erre a célra. [ 1 r7j Az 1900-as években restaurálták a kápolnát és ennek során előkerültek az eredeti íreskéi-képck töredékei. Említést érdemel i..-* :•<; .1 Síhiihir-Jiiíz /<a/>uja 13 f 1 k ! » ► I i k I I I
