Prokopp Gyula: Barkóczy Ferenc esztergomi érsek építkezése (1977)
10. A második terv szeminárium-épületének keresztmetszete. hoz csatlakoznak. A tér közepét szökőkút díszíti és a házsorok végénél út nyílik kelet felé. Ez a terv a terephez való kényszerű alkalmazkodás miatt kevésbé felelt meg Barkóczy elgondolásának, aki -— kora ízlésének hódolva — a tágas térségen szimmetrikusan elhelyezett, egyetlen tengelyhez igazodó épületegyüttest kedvelte. Ezért került sor a második terv készítésére, amelynél már teljesen szabad keze volt Hil- lebrandt-nak. Az első tervvel szemben alapvető változtatás, hogy a keleti védőművek lebontásával a székesegyház hossz- tengelyéhez igazodó, egységes teret alakit ki, és a székes- egyház főkapuját a tér, vagyis kelet felé, a szentélyt pedig a Duna, vagyis nyugat felé fordítja. Ennek a tervnek első változatát mutatja az 1763. évi vázlat. Eszerint a székesegyház szintjétől lejtős út vezet a Várhegy lábához, ahol a két szeminárium és a káptalani házsorok kapnak helyet, előbb egymással párhuzamos, majd összetartó vonalban. A lejtő alatt alagút vezet keresztül a Várhegyen innen és túl fekvő városrészek összekapcsolására. A székesegyház két oldalán épül fel a prímási palota egy-egy szárnya, amelyeket a Dunára néző várfal mentén, a szentélyt körülölelő folyosó csatol egymáshoz. A Bakócz-kápolnát — úgy látszik — az eredeti helyén kívánta hagyni ez a vázlat, mert a régi székesegyház helyén tünteti fel. A vázlat továbbfejlesztését látjuk a modellen, amely nyilván megegyezik az elpusztult rajzok között volt végleges tervvel. Ä modell székesegyháza gyökeresen eltér a vázlattól. A modell ugyanis ötkupolás kereszthajós templomot mutat. A hossz- és kereszthajó találkozása fölött két sor ablakkal áttört, magas kupoladob emelkedik, amelyet latemás kupola koronáz. A hossz- és kereszthajók sarkában négy kisebb, de hasonló kupolával fedett kápolna sorakozik, amelyek közül a délkeleti nyilván azonos az ide áthelyezett Bakócz-kápolnával. A templom keleti homlokzatán, két, négyzetes alaprajzú, karcsú torony veszi közre a főkaput. A kereszthajót a kupola közepén átszelő metszet (11. kép) ízelítőt ad a templomnak már a klasszicizmus felé hajló belső kiképzéséről. A padlószint alatt négy, párhuzamos dongaboltozattal fedett kripta látható. A templomot a palota két L alakú szárnya veszi közre, hosszabbik oldalával a Dunára nézve. A hegy lábánál, a lejtő két oldalán, a palotaszámyak- kal szembenéző L alakban van a két szemináriumi épület. A szeminárium keresztmetszete (10. kép) ötszintes épületet mutat, a legalsó szint azonban félig a talajszint alá van süllyesztve. A szemináriumoktól keletre, két sorban elhelyezett 12—12 kanonoki ház hatalmas teret zár be. A szemináriumtól induló 4—4 ház egymással párhuzamosan halad, a további 8—8 ház vonala pedig — szögben megtörve — közeledik egymáshoz. A terv megvalósításának a feladata megoszlott az érsekség és a káptalan között: az érseket terhelte a székesegyház, a palota és a szeminárium megépítése, a kanonoki házak építéséről viszont a káptalannak kellett gondoskodnia. * Bár még az első terv sem készült el, Barkóczy már 1762 tavaszán hozzákezdett az előkészületekhez. Fokozta az uradalmi kőbányák és téglaégetők termelését, gondoskodott az épületfa és az építkezéshez szükséges vasáruk beszerzéséről, növelte az igavonó állatok számát, istállót, kocsiszint, új téglaszárító színt és téglaégető kemencét stb. építtetett. Az esztergomi uradalom tiszttartója külön pénz- és anyagszámadást vezetett minderről. Az 1762. évi kiadások végösszege 10,811 forint 28 dénárt tett ki, [38] de ezenfelül a pozsonyi ,,cassa ii. A második terv székesegyházának keresztmetszete a kupolán keresztül. 266
