Prokopp Gyula: Barkóczy Ferenc esztergomi érsek építkezése (1977)

6. Hillebrandt második tervének vázlata (a-val jelölve a Bakócz-kápolna, a középkori székesegyház maradványai között).

24. az esztergomi vár épületeinek elhelyezése és alaprajza Jaczig mérnöktől, [24]

32. a Barkóczy prímás korában Esztergomban tervezett templom hosszmetszete a szemináriumból oda vezető folyosóval és a káptalani házak homlokzatával

— név nélkül — vászonra húzva,

33. a Barkóczy-féle esztergomi templom alaprajza

— két lap, vászonra húzva — név nélkül,

34. a Barkóczy prímás-féle esztergomi templom metszete a kupola közepén keresztül a kápolnákkal és a templom közepén keresztülhaladó metszet a csatlakozó kápolnákkal — 1764 — két lap — név nélkül — vászonra húzva,

továbbá a templom és a palota homlokzata — két lap, vászonra húzva — összesen 4 lap,

35. a Barkóczy-féle esztergomi épületek alaprajza négy lapon — név nélkül,

36. a Barkóczy prímás-féle esztergomi épületek terve — Hartmann Antal építőmester [25] rajza — egy nagy lap, vászonra húzva (3. kép)

37. az esztergomi régi székesegyháznak 1762-ben és a következő években feltárt alapfalai — két lap.

A leltárkönyvnek ehhez a lapjához egy papírlap van mellékelve, Kemp Mihály könyvtárosnak [26] az alábbi két feljegyzésével:

,,A prímási könyvtár 1829. évi revíziója alkalmával a IV. cím 12, 13, 24 és 32—37. számú rajzai, a Barkóczy- féle bazilika tervei, hiányoztak. Valószínűleg Packh építésznél [27] vannak. A könyvtáros azonban hiába kereste ezeket úgy Packh építésznél, aki szerint e rajzok egyike

sem került kezéhez, mint Mathes János volt építési tisztnél, [28] aki azt állította, hogy mit sem tud a Barkóczy-féle építkezés rajzairól. Bencsik pedig —- a jelenlegi könyvtáros elődje •— semmiféle feljegyzést sem hagyott hátra ezekről a rajzokról, annál kevésbé az átvevő elis- mervényét. — K. M.”

,,A hiányzó rajzok 1822. évben Kühnel építésznél[29] voltak. Schrott szobrász [30] hozta vissza ezeket Somogyi levéltáros jelenlétében, 1832. július 28-án. — K. M.”

Az 1820-ban Esztergomba visszatért érsekség csak a század második felében tudott gondoskodni könyvtárának és levéltárának végleges elhelyezéséről. Az ismételt átköltözés során a rajzok szétszóródtak a könyvtár és levéltár között és érdeklődés híján feledésbe ment hollétük. Csak az első világháború után, Lépőid Antal kanonok [31] eredményekben gazdag munkássága nyomán fordult a figyelem a Várhegy múltja felé. 1928- ban[32] még úgy tudta Lépőid, hogy a Barkóczy-kori tervekből semmi sem maradt fenn, ezért csak a bazilika mintatermében őrzött, fából készült modell [33] alapján ismertette a Barkóczy által kezdett építkezést (4. és 5. kép). Egy évvel később Edvi Illés Gyula[34] már említette a főszékesegyházi könyvtár rendezése során előkerült Hartmann-féle másolatot. i933-ban[35] Lépőid arról számolt be, hogy ,,a főszékesegyházban elhelyezett, prímási uradalmi számadások levéltárában legiijabban ... a tervek nagy része is megkerült”. Az ekkor megtalált rajzok később Budapestre kerültek és ott 1945-ben, a város ostroma alkalmával elpusztultak. [36] 1955-ben Balogh Jolán[37] közölte az „Iconographia moíiminis Barkóczyani in monte Strig. castri 1763.” feliratú vázlatot, mely a prímási gazdasági levéltárból került elő (6. kép).

így hát 1945. óta a modellen kívül csak a Hartmann- féle másolat és az előbb említett vázlat állott a kutatás rendelkezésére. A közelmúlt években azonban további öt rajzot sikerült megtalálnom, négyet a főszékesegyházi könyvtár rajzgyűjteményében és egyet a prímási levéltárban. Közülök három Hillebrandt első tervéhez tartozik és a szeminárium épületének földszinti és emeleti alaprajzát, valamint tetőzetét ábrázolja a szemináriumból kiinduló feljáróval együtt (7, 8. és 9. kép). A főszékesegyházi könyvtárban talált negyedik rajz azonos az előbb ismertetett könytári katalógus IV. titulusának 12. számú rajzával, (10. kép) a prímási levéltárban megkerült rajz pedig a katalógus 34. tétele alatt említett négy rajz közül az elsővel (11. kép).

*

E rajzok és a modell alapján — figyelemmel Lépőid Antalnak a megsemmisült rajzokról adott rövid tájékoztatására is — a következőképpen rekonstruálhatjuk a terveket:

Hillebrandt első terve szerint lebontásra kerülnek — a Bakócz-kápolna kivételével — a középkori székes- egyház maradványai a körülötte levő egyéb épületekkel együtt, és a talajszint leszállításával elégséges térség alakul ki ahhoz, hogy a középkori székesegyház helyétől kissé északra felépülhessen a szentélyével kelet felé tekintő új székesegyház, a nyugati homlokzat előtti trapéz alakú tér két oldalán pedig a prímási palota egy-egy kétemeletes szárnya. A székesegyház hajója két boítsza- kasznyi hosszú, a kereszthajóhoz csatlakozó szentély pedig azonos hosszúságú a hajóval, hogy elegendő hely legyen a káptalan stádiumainak elhelyezésére. A Bakócz- kápolna eredeti helyén marad és a bejárata elé épített előcsarnokkal és folyosóval csatlakozik a székesegyház déli kereszthajójához. A szentély két oldala és a palota szárnyai között elterülő udvarokat melléképületek veszik körül. A szentély mögött indul ki a várfalat és a sáncot áthidaló folyosó, amely a Várhegy lábánál a Várhegy felé szélesen kinyíló V alakban építendő szeminárium egyemeletes épületébe vezet. A szeminárium épületétől keletre, az egyenlőszárú háromszög szárait képezve épül a 12—12 kanonoki lakást magában foglaló két házsor. Homlokzatuk földszintjén árkádsor vonul végig, amelyek a szeminárium két végén nyíló bejáratok264