Prokopp Gyula: Barkóczy Ferenc esztergomi érsek építkezése (1977)
2. A vár helyszínrajza a Barkóczy-féle építkezés megkezdése előtti időből. (Mathes — I. tábla) Az ff-fel jelölt területen a talajszintet már Barkóczy idejében kb. 4 méterrel leszállították. Iáig (1765. június 18.) fennállott kapcsolat főbb adatait. Elöljáróban megjegyezzük, hogy ez a közel négy évnyi idő a javadalmazás tekintetében két szakaszra oszlik, az 1763. június 1. előtti és az azt követő időre. Az első szakaszban Hillebrandt 3 forint napidíjat kapott az érsek megbízásában eltöltött napokra, továbbá megtérítették kiadásait, és ezen felül 200 holland dukát (825 forint) tiszteletdijat[7] is kapott az első tervsorozat átadásakor. 1763. június i-től kezdve negyedévi 250 forint fizetés illette meg őt és ezen felül továbbra is megkapta kiadásainak megtérítését. A Hillebrandt által felszámított legkorábbi készkiadás az 1762. február 2-án felmerült postaköltség. 1762. március 19-től 28-ig (az oda- és visszautazást is beszámítva) 9 napot töltött Esztergomban a vár térségének megszemlélésével és felmérésével. ,,Wegen Durchsuchung des Platzes der Föstung und Abwegung sothan- ner” — irja Hillebrandt a 27 forintnyi napidíjról szóló nyugtájában. A később mondandókra figyelemmel megemlítjük, hogy az ugyanennek a kiküldetésnek alkalmával felmerült 45 forint 13 krajcár utazási és élelmezési költség elkönyvelésekor a számadó tiszt megjegyezte, hogy ez a kiadás a francia építész — vagyis Canevale — rajzának felülvizsgálása alkalmával merült fel. (,,Domino Hillebrand Strigonium exmisso fine examinis delineati per Gallicum architectum plani titulo sumptuum.”) Az előbbi kiküldetést követően, de dátum megjelölése nélkül számit fel Hillebrandt napidíjat arra az 5 napra, amelyeken Bécsben, az esztergomi felmérés rajzának elkészítésével foglalkozott. (,,In Wienn die Abwegung und Plan von Grän verferttiget.”) Április 10-én ennek a rajznak és az azzal kapcsolatos jelentésnek Bécsből Pozsonyba küldésével felmerült postaköltséget és a becsomagoláshoz szükséges láda asztalos-költségét számítja fel. Június 14-től 6 napot tölt el Esztergomban a káptalani házak helyének kitűzésével és néhány templomterv felvázolásával. Július 30-án 4 párizsi és 2 római templom rajzát küldi Bécsből Pozsonyba, melyeknek elkészítéséért 17 forintot fizetett a másolóknak. Szeptember 10-től ismét 3 napot tölt esztergomi kiküldetésben, de a kiküldetés célját nem jelöli meg. 1763. március 10-én, Pozsonyban személyesen adja át Barkóczynak az esztergomi terveket, melyekért március 15-én 200 holland dukátot vesz fel. Július 28-án a szeminárium épületének rajzát küldi el Esztergomba Rössel Ferdinand építési felügyelőnek. 1764-ben — a hónap és a nap megjelölése nélkül — 38 rajzlapnak vászonra való húzásával felmerült költséget számítja fel, amelyhez 50 rőf vásznat használt el a könyvkötő. Az anyagköltség és a munkadij (a piros selyem tokkal együtt) 31 forint 22 krajcárt tett ki. [8] 1764. december xo-én a Bécsből Pozsonyba való utazás költségét számítja fel a ,,Baucomission”-nak az érsek és a kamaraelnök részvételével tartott tanácskozására. 1765. április 28-án Süttőre utazott a márványfaragás munkájának ellenőrzésére („wegen Untersuchung der Marmor-Arbeith’ ’). A nagyszámú többi tétel túlnyomórészt a Török Ferenc érseki pénztárossal, [9] Rössel Ferdinand építési felügyelővel,[10] Straumann József építési ímokkal[xi] és Oratsek Ignác kőmívesmesterrel[i2] folytatott levelezés postaköltsége. A Hillebrandt tevékenységére vonatkozó adatoknak ezzel a bőségével szemben Canevale szerepét illetően csak egyetlen — 1762 januárjában történt — kifizetés számadási okmánya és a Bakócz-kápolnáról 1761. évben készített néhány rajz[i3] maradt reánk. A számadási okmány nem egyéb, mint Richwaldszky György kanonoknak Ti 4] Török Ferenchez irt keltezetlen levele, melyben Barkóczy meghagyásából arra utasítja Törököt, hogy „szíveskedjék mielőbb, ha lehetséges, még ma, Bécsbe, Stieber Mátyás kereskedő úrnak 40, azaz negyven aranyat átküldeni azzal a megbízással, hogy keresse meg az általa ismert Canevale építészt, aki rajz készítése végett Esztergomba volt kiküldve, és adja át néki a pénzt az utazással felmerült kiadásainak megtérítésére, valamint avégett, hogy időközben ebből az összegből gondoskodhassak felesége megélhetéséről, ő maga pedig az említett rajzzal együtt mielőbb jöjjön Pozsonyba.”ri5l Az 1762 január havi számadás 28. tétele szerint Török Ferenc a 40 hollandi arany értékének megfelelő 165 forintot Stieber Mátyás közvetítésével Canevalenak kifizette. Canevale esztergomi kiküldetésének tehát ezt megelőzően, valószínűleg 176T. év végén kellett történnie. Hillebrandt felszámítását véve alapul, Canevale esztergomi kiküldetésével felmerült napidíj és fuvarköltség összege megközelítheti a 65 forintot és így a muhkadijra mindössze 100 forint jutna, ez pedig rendkívül csekélv díjazás lenne, ha a „planum”-on nem csupán felvételi rajzot, hanem egy nagyszabású építkezés tervét kellene értenünk. Ez utóbbit azonban már a Canevale rendelkezésére állott idő rövidsége is valószínűtlenné teszi. Ezért szorítottuk Canevale tevékenységét már fentebb is az építési terület műszaki felvételezésére. Felmerül azonban a kérdés, miért volt szükség Canevale közreműködésére? Valószínűnek tartjuk, hogy Hillebrandt vagy a kamarai építkezések körüli hivatali elfoglaltsága miatt, vagy egyéb okból nem kezdhetett nyomban munkához, Barkóczy viszont sürgette az előkészületek mielőbbi megkezdését, ezért került sor — talán éppen Hillebrandt javaslatára — Canevale kiküldésére. Ti 6] és [17] Barkóczy és Esterházy Ferenc kancellár 1763. márciusi levélváltásából[i8] értesülünk arról,_ hogy az erődítmények fenntartásának kötelezettsége igen megnehezítette a tervkészítés munkáját, ezért Barkóczy mentesülni igyekezett e korlátozás alól, de egyelőre eredmény nélkül. Csak X763. március 10-én, éppen az erődítések megtartásával készült terv átadása alkalmával közölte Hillebrandt Barkóczyval azt az értesülését, hogy a királynő végül is hajlandó feloldani ezt a kötelezettséget. Barkóczy igy ír erről Esterházynak az 1763. március ix-én, Pozsonyban keltezett levelében: „Tegnap eljött hozzám Hillebrandt, az én építészem, az esztergomi épületek rajzával — ugyanaz, aki a pozsonyi vár javítási munkáját is vezeti — és őfelsége legkegyelmesebb kijelentéséből meghozta nekem azt az örömet, azt az óhajtva várt hirt, hogy figyelem nélkül az esztergomi vár erődítéseire, szabadon építsem fel az épületeket, amelyeknek építését tervezem, úgy, amint azoknak egymáshoz való kapcsolata és céljuknak megfelelő kényelmes használhatósága azt megkívánja. Nem tudom eléggé kifejezni örömömet, amelyet őfelségének az én Esztergomom iránt való ez a jóságos megértése és szándékaim iránti kegyes engedékenysége okozott nekem. Ezáltal ugyatűs megszabadulok a legkinzóbb gondtól, aggódástól és nyugtalanságtól. Ha ezek nem nehezedtek volna reám 262
