Prokopp Gyula: Az esztergomi Duna-híd (1982)

1. kép. Esztergom látképe a repülőhíddal a 18 —19. század fordulójáról. Részlet az esztergomi kőmíves céh segédlevél-nyomtatványának keretdíszítéséről

a vízbe ne merüljön, egymástól szabályos távolságban elhelyezett csónakokon vezették keresztül. A hajókban ültek a révészek, akik a kormánylapát és evezők segítségével irányították az átkelést. A két parton levő kikötőhelyen rövid cölöphidat (jároinhíd, Jochbrücke) építettek, hogy ehhez köthessék az odaérkező járművet.

A magyar Duna első repülőhídja 1676-ban létesült Pozsonynál.9 Röviddel Buda felszabadulása után Buda és Pest között állították fel a másodikat,10 ■’S/*- 1760-as évek elején pedig már Komáromnál is volt repülőhíd.11 Barkóczy szívén viselte leendő székvárosának fejlődését, ezért első intézkedései közé tartozott, hogy megadja számára a dunai átkelésnek az imént felsorolt helyeken már meglevő, gyorsabb és biztosabb módját.

1761. szeptember 27-én megtörtént Barkóczy érseki beiktatása 1762. január első felében a katonaság kiürítette a várat, ez év tavaszán pedig kezdetét vette az építkezés előkészítése. A munka felügyeletével Ipolyi Gáspár kanonokot bízta meg a prímás. Ipolyi a barátjához, Jankovich Miklóshoz írt leveleiben így számol be a repülőhídról 1762. augusztus 29-én: ,,Már áll a repülőhíd a Duna közepén, de a feljárók a két parton még nem készültek el” (pons volatilis

ä Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai — Pozsony 334. o.

10 Budapest története (Bp. 1975.) III. kötet 65. o.

11 Borovszky i. m. — Komárom vármegye — 242. o.

250