Prokopp Gyula: Az esztergomi Duna-híd (1982)

7. kép. Az 1919. évi robbantás után ideiglenesen helyreállított vashíd. Bajor Ágost metszete a Balassa Bálint Múzeumban

évben a részvénytársaság 20 hajót továbbadott Csongrád városának, hogy azokból hidat építsen a Tiszán.39

A szigeten épült töltést a mai Mártírok útjával összekötő vashidat (a mai Bottyán-hidat) külön ünnepség és névadás nélkül nyitották meg a forgalomnak. 1897-ben a minisztérium a város kérésére az előbb említetthez hasonló vashidat építtetett a már lebontásra megérett „prímási” fahíd helyén. A vállalkozó Gregersen Guilbrand budapesti cég volt. Ezt a hidat (a mai Kossuth-híd elődjét) Vaszary Kolos érsekről Kolos-hídnak nevezték el és szerény ünnepség keretében avatták fel 1897 decemberében.40

Az első világháború évei károsodás nélkül teltek el mindhárom híd felett. Már elhallgattak a fegyverek, amikor 1919 nyarán felrobbantották a Nagy-Duna hídjának Párkány felőli első ívét és az ívnek a pillérre támaszkodó vége a Dunába zuhant. A húszas évek elején felemelték és alátámasztották az ív megmaradt darabját, a hiányzó részt pedig gerendákból összerótt járdával pótolták, hogy legalább a gyalogközlekedés lehetségessé váljék. A-harmincas években teljesen helyreállított híd a második világháború alatt ismételten volt célpontja a repülőtámadásoknak, de sértetlen maradt. Csak a visszavonuló német sereg robbantotta fel 1944 karácsonyakor. Elpusztult a nagyhíd három

^ wH <ó<. íur-já,

39 Esztergom és Vidéke — 1896. évi 30. szám. —_

40 Esztergom és Vidéke — 1897. évi 41, 69. és 102. számok.

263