Prokopp Gyula: Az esztergomi Duna-híd (1982)
4. kép. A hajóhíd esztergomi hídfőjének gerendaépítménye 1883-ból. Részlet Sattler Herbertnek a prímás! palota dunai homlokzatát ábrázoló festményéről. Esztergom, Keresztény Múzeum bakokon feküdt a híd padlója. Pfalcz Ferenc esztergomi ácsmester volt a híd építője. Amíg nem készült el a híd, dereglyékkel és csónakokkal keltek át a Dunán és úgy ezt, mint az újjáépített hidat is az érseki uradalom tartotta üzemben. A személyzet 1 hídfelügyelőből, 2 pénzbeszedőből, 2 cédulaszedőből, 12 révészből, 12 ladikosból és 1 ácsból állott. Havi fizetésük — a természetbeni járandóságokon kívül — 298 forintot tett ki. Az ötvenes évektől kezdve a közigazgatási hatóság számos vonatkozásban szabályozta a híd forgalmát. Így elrendelte, hogy naponta reggel 5 órától és délután 1 órától egy órán át nyitva kell tartani a hidat és ez idő alatt minden jármű ingyen haladhat át. Máskor (akár éjjel, akár nappal) 2, illetőleg 4 forintot kell fizetni a híd kinyitásáért aszerint, hogy 30 percnél rövidebb vagy hosszabb ideig tart az áthaladás. — Hídnyitáskor mindkét oldalon zárva kell tartani a híd kapuját. — A gőzhajózási ügynökségnek állandó őrt kell tartania a vár déli bástyáján, aki jelzéssel tudatja a gőzhajók közeledését. — A gőzhajók csak félgőzzel haladhatnak át a hídnyíláson. — Éjjel ki kell világítani a hidat. — A hídon és a híd közelében tilos a dohányzás. 1887-ben a bérleti rendszerre tért vissza az uradalom. Évi 7000 forintért az 1885-ben alapított „Esztergomi helyi gőzhajó részvénytársaságinak adta bérbe a vámszedési jog gyakorlását hat esztendőre.31 al Az 1893 júniusában lejáró bérleti szerződés hatályát meghosszabbították addig a napig, amelyen a vashidat átadják a közforgalomnak. 17* 259
