Prokopp Gyula: Az esztergomi Duna-híd (1982)

3. kép. A hajóhíd esztergomi hídfőjénél épített vámház terve 1842-ből. A prímási levéltár

tervraj zgyű j teményéből

jük mentek 1 révészmester (Schopper, hajóvarró) két legénnyel, akik egyszersmind cédulaszedők —, végül két állandó ácslegény.

A bérleti idő első hónapját egy baleset tette emlékezetessé: Luczenbacher János szobi fakereskedő hajója nekiütközött a hídnak. Május 28-án reggel 4 órakor a felfelé tartó vontatóhajók számára kinyitották a hidat. A felülről jövő fáshajó ezalatt a kikötőben várakozott. A kormányos figyelmeztetést kapott, hogy csak akkor induljon el, ha a hídról zászlóval jelt adnak. A kormányos azonban nem várta meg a vontatók áthaladását, hanem elindult anélkül, hogy jelet kapott volna. A szél Párkány felé sodorta hajóját, beleütközött a szélső hídhajóba, azt behorpasztotta és még további hat hajót kiszakított a hídból.28

A híd forgalmára két jellemző adat: Az 1842. évi pesti Medárd-napi vásár idején 22 000 mázsa gyapjút vittek át a hídon Morvaországba és Sziléziába.

28 Hasonló baleset történt a repülőhíddal is 1784 májusában. Hodermann János számtartó jelentése (PL-Acta radicalia-classis I. no. 197.) szerint árvái tutajosok 17 erősen megterhelt talpat úsztattak Buda felé. Esztergomhoz érve pihenőt tartottak a szigetnek a repülőhíd feletti részén. Néhány óra múlva tovább indultak és 13 talp szerencsésen el is haladt a repülőhíd mellett, a négy utolsó talp azonban gondatlanságuk következtében a hídnak ütközött és azt összetörte. (Hodermann véleménye szerint a borhoz nem szokott tutajosok az esztergomi bortól túlságosan merészek lettek.) *■

lOlGtf i

17

257