Mucsi András: Emlékkönyv (1909)
VII. Befejezés
BEFEJEZÉS 85 tamáshegyi prépostságok és társaskáptalanok jövedelmei is legnagyobbrészt bortizedből kerültek ki és mert azt hiszem, hogy e. sorok olvasói szívesen veszik, ha e própostságokról is följegyzek egyet-mást; álljanak itt e jegyzetben a következők : A szénigyörgymezei prépostságot négy kanonokból álló társaskáptalaná- val együtt — úgy vélem — Jób (1185—1203.) érsek alapította; Henyei Lado- mér (1279—1298.) érsek annyiban megjavította, hogy a szentgyörgymezei prc- postsághoz a székesegyházi főesperességet kapcsolta; Tcttgdi Csanácl (1330—- 1349.) érsek pedig 1337. április 23-án kelt levele erejével a szentgyörgymezei prépost jövedelmeit újból megállapította, társaskáptalanát újból szervezte, javadalmazta és a kanonokok számát nyolcra szaporította. Telegdi Csanád érsek leveléből megértjük, hogy a prépost jövedelmei valának : a bars- megyei (Aranyos-)Marót község (villa) tizede negyedével együtt, kivevőn az odavaló lelkészkedő pap illetményét; a nógrádmegyei Nándor község tizede ugyancsak a negyeddel együtt, megint kivevén a helybeli pap járandóságát; a komá- rommegyei perbetei nemesek tizede; az esztergami káptalan bortizedéből, ide nem értve a káptalani falvak tizedét, kapott a szentgyörgymezei prépost egy tizedrészt, még mielőtt a nagyprépost és olvasókanonok a maga illetőségét kivette; minthogy pedig a székesegyházi főesperesség ezen prépostsággal van egybekötve, Esztergám városa egyházi birságai szintén a prépostot illeték; az olaszi (Villa latina) és szepesi (de Seepsy) plébánosok együtt évenkint két budai finom ezüstmárkát fizettek a prépostnak egyházaik adója címén : Kákát (Párkány, Esztergám vármegye) tizedének negyede ugyancsak a szentgyörgymezei prépost jövedelme volt, levonván belőle a plébános illetményét; Monnó Elefánt, Kovárc, Szerdahely, Szelezsény, Chisech (?), Bossány, Széplak és fiókegyházaik tizede negyedét a prépost kapta, jóllehet magát a tizedet a nyitrai káptalan szedé ; Gég (Geeg, ma Agyagos-puszta Komárom vármegyében) nerű érseki puszta körül volt a prépostnak egy ekényi földje és valamelyes rétje. Mindezek együtt és egyenkint a mondott egyház alapításától fogva a préposthoz tartoztak és tartoznak, úgymond az érsek. A prépostság négy kanonokból álló káptalanának semmi része se volt a prépost jövedelméből, hanem kapott az érseki tized hasznából mindössze nyolc márkát, továbbá a préposti szőlő (terület) termése két harmadában osztozkodtak a kanonokok ; a harmadik harmad a prépostot illette, amit Csanád érsek a jövőre nézve is megerősített. Az offerákból, melyeket a hívek főleg búcsú napján az oltárra tettek, se jutott sok a kanonokoknak, minthogy kívülük Szent-Györgymezőn még egy lelkészt, parochialis sacerdos, alkalmaztak, ki a lelkipásztorkodással foglalkozván, az efféle mellékjövedelemre, úgy látszik joggal, rátette kezét. Csanád érsek megbeszélvén László szentgyörgymezei préposttal és a többi székesegyházi kanonokokkal a talán már a tatárjáráskor tönkrement egyház és társaskáptalan állapotát, az eddigi javadalmazás helyett, a gömöri tizedkerület haszna negyedét engedte át a szentgyörgymezei káptalannak. A gömöri tized eddig, azaz Csanád érseksége előtt nem igen haladta meg a 60 márkát, most azonban Csanád érsek gondos ellenőrzése mellett csaknem 400 márkára emelkedett. Hogy pedig az ellenőrzés továbbá is foganatos legyen, megbízta az érsek a szentgyörgymezei káptalant, miszerint az érseki tized-
