Mucsi András: Emlékkönyv (1909)

II. A prépostság és társas káptalan alapítása

A PRÉPOSTSÁG ÉS TÁRSAS KÁPTALAN ALAPÍTÁSA 11 íme ezen jeles főpap volt, ki az esztergamvárbeli szent István első vértanúról nevezett prépostságot és társas káptalant alapította. Rég szándéka volt — úgymond alapító levelében — bogy érseki várában levő szent István első vértanú egyházát, melytől szent István király, a magyarok apostola eredetét és nevét nyerte, mind e két szentjének, a vértanúnak és királynak nevében fölmagasz­talja. A saját s a keresztény hívek üdvét kívánta előmozdítani, midőn e templomban az ájtatosságot a mindenható Isten dicsőíté­sére, a boldogságos istenanya, monnó szent István, szent Adalbert védőszent s az összes mennybeli szentek udvara tiszteletére öreg­bíteni elhatározta. Erről többször tanácskozott kedves testvéreivel, az esztergami főkáptalan kanonokjaival, kiket e végből ismét egybe­hívott a kincsesházba, vagyis a nagy sekrestyébe, ahol azok a harangszóra valamennyien, kik ezidőszerint a székesegyháznál fog­lalkozván a teljes káptalant alkották,1 megjelentek. Ezek jelenlété­ben következőleg határozott: Elsőben is tisztelendő testvérei a főkáptalan hozzájárultával elrendelte, hogy a nevezett szent István első vértanú egyháza ezen­túl társasprépostsági egyház legyen, prépost által kormányoztas- sék, mely prépostság a főkáptalanba bekeblezendő olyképen, hogy az új prépost egyúttal és mindenkoron a főkáptalannak is tagja legyen és miután az érsek által kineveztetett, tartozzék iránta és utódai, a törvényes főpásztorok iránt hódolatát bemutatni és kellő engedelmességgel viseltetni. Kinevezi tehát (Nagy) Márton urat, ki eddig a nevezett egyház igazgatója és mestere vala, a szent István egyháza első prépostjának azzal a kötelezettséggel, hogy egyházá­ban és prépostságában folytonosan széket foglaljon, azaz mindig jelen legyen; sőt ha észszerű ok, az érsek vagy lelkiekben helytar­tója engedelme nélkül távol maradna egy hónapig, a prépostságtól egyszerűen megfosztottalak tekintendő. A prépost legyen a szent István-egyház feje, a mellé rendelt hat kanonok pedig ugyanannak tagjai, kik együtt a társaskápta­lant alkotják,2 annak jogait őrzik, ügyeit gondozzák. A prépost urat illeti meg a kanonokok feddése és büntetése, ha az istentisztelet tartásában netán hanyagok lennének. Ellenben a lelki, polgári és világi ügyekben való eljárást az érsek fönntartja magának és utó­1 A 38—39 kanonok közül tizennégyen. 2 Így tudja ezt a Yisitatio Capituli strigon. a. 1397. is. L. Batthyányi­nál III, 323. — Kollányinál: Tört. Tár, 1901., 242.

Next

/
Oldalképek
Tartalom