Mojzer Miklós: M. S. mester passióképei (1976)
az egyetlen ernyedt, mozdulatlan helyre, a kézre mered a főalak - s az előtér hiánya miatt a szemlélő figyelme is erre a pontra irányul. Ezzel önkéntelenül osztozik a halálraítélt érzésében, mint a feléje hajló Cirenei Simon vagy a keresztet markoló ellenséges érzésű katona is. A jobbra fent a hátteret körülfogó ostor az elkövetkező események képét fogja körül: az előrehajszolt latrokat és a Kálvária hegyét a keresztekkel. Krisztus alakja tartásában Mantegna haldokló Orpheuszának mozdulatához hasonló (Mantova, Camera picta), gotizáló átfogalmazásban. Feje is valószínűleg mantegnai példát követ. A keresztet markoló katona felemelt karja, mozdulata valószínűleg ugyanarra az (antik?) előképre vezethető vissza, amelyet Dürer is többször variált (Grüne 24
